Vállas Antal
matematikus
Született: 1809. május 18. Pest
Meghalt: 1869. július 20. New York Orléans, Louisiana, USA
Család
Sz: Vállas János bérkocsis, Weidl Terézia. 1843-tól nős; két fia és egy leánya született. Egyik fia: Vállas Horác a New Orléans-i The Times Democrat c. folyóirat vezérigazgatója volt.
Iskola
A piarista szerzetesrend tagja (1824–1827), miután kilépett a rendből Kassán (1827–1828) és Pesten tanult (1828–1829), a bécsi egyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1831). Az MTA tagja (l.: 1837. szept. 7.; r.: 1837. szept. 9.; külső: 1858. dec. 16.).
Életút
A br. Palocsay család nevelője (Bécsben, 1829–1833), majd br. Eötvös Ignác, Dénes nevű fiának nevelője (szintén Bécsben, 1833– 1836). A rohonci felsőbb gazdaképző intézetben a mennyiségtan r. tanára (1838–1840), Pesten, az akkor alapított Iparegyesület titkára (1843–1845), ismét több előkelő családnál nevelő (1845–1848). A pesti tudományegyetemen a mennyiségtan ny. r. tanára (1848. jún.–1850. márc.), a forradalom és szabadságharc bukása után elmozdították állásából (1850. márc.). Kivándorolt az USA-ba (1851), New Orléansban egy német egyházközség papja (1851–1853), családjával kávéültetvényesként Nicaraguában élt (1853– 1854), visszatért New Orléansba, ahol hajózási iskolát alapított (1854–1858), az általa alapított helyi tudományos akadémia titkára (1858–1861). Az amerikai polgárháború idején Tennessee állam katonai akadémiájának igazgatója (1861–1865).
Pályafutását Kazinczy Ferenc biztatására költőként kezdte, első megjelent írásai dicsőítő ódák voltak, amelyek azonban elsősorban a tudományt, ill. annak művelőit méltatták. Hamarosan azonban érdeklődése teljesen a matematika felé fordult: mennyiségtannal, magasabb fokú egyenletekkel, geometriával foglalkozott. Főúri családok nevelőjeként, majd a rohonci gazdaintézetben tevékenykedett, s rendszeresen közölt tudományos dolgozatokat a reformkorban megindult első magyar nyelvű folyóiratokban (elsősorban a Tudományos Gyűjteményben és a Tudománytárban, 1836–1840). Pedagógiai tapasztalatai hatására jelentős tudományszervezői tevékenységbe kezdett. Pesten röpiratot adott ki Egy felállítandó magyar központi műegyetemről címmel (az országgyűlés elé szánt emlékirat volt, 1840-ben). Kapcsolatban került a hasonlóan gondolkodó Almási Balogh Pállal, aki a hasznos ismeretek terjesztésére egyesületet alapított (ebből nőtt ki az Iparegyesület, 1843-ban; amelynek Vállas Antal lett a titkára.) Franciaországban, Angliában és Belgiumban töltött el hosszabb időt, ahol a helyi iparoséletet és oktatást tanulmányozta. Hazatérése után jelentős szerepet játszott az iparműkiállítások rendezésében (1842-ben, 1843-ban és 1845-ben). Külföldi „észleleteiről” rendszeresen beszámolt továbbá az Iparegyesületben és a Magyar Tudós Társaság nagygyűlésein: egyik ilyen előadásán elsőként mutatott be Magyarországon dagerrotípiát. Mint az 1840-es évek egyik ismert közéleti személyisége, Magyarországon az elsők között vizsgálta a külföldi tudományos intézmények és társaságok működését. Tapasztalatai alapján kezdeményezte a Magyar Tudós Társaság (= MTA) reformját, ill. addigi ismereteinek rendezésére elsőként kezdte el egy magyar nemzeti enciklopédia kiadását (1847-ben, hét füzetben, befejezetlen maradt.) A forradalom és szabadságharc idején br. Eötvös József kinevezte a pesti tudományegyetemre a mennyiségtan professzorának. A bukás után megfosztották katedrájától (1850. márc.-ig működhetett, mint egyetemi tanár), majd végleg távoznia kellett hazájából (1851 őszén).
Emlékezet
A Magyar Tudós Társaság 11. nagygyűlésén, 1840. aug. 29-én Vállas Antal előadást tartott arról, hogy „miként lehet fénysugarak segítségével maradandó képet alkotni egy ezüstözött rézlemezre, amelyet megvilágítás előtt fényérzékennyé tettek?” Ezen a napon, a Nemzeti Casino Duna felé fekvő termeiben Vállas Antal be is mutatta az első magyarországi dagerrotípiákat. Az általa készített két, olajozás és égetés nélküli Daguerre-felvételek a Dunát és a magyar királyi várat ábrázolták. A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) kezdeményezésére augusztus 29-e, a Magyar Fotográfia Napja (2003-tól).
Szerkesztés
A Rohonczi Közlemények első füzetének szerkesztője (Czilczert Róberttel, 1840). A Hetilap c. közgazdasági, ipari és kereskedelmi lap szerkesztője (1845. ápr.–dec.).
Főbb művei
F. m.: Óda Magyar professor tiszteletére. (Kassa, 1827)
Négy német költemény. (Pest, 1829)
Rövid értekezés a napórakészítésről. Egy rajzzal. (Pest, 1833)
Toldalék a társasági számvetéshez. (Tudományos Gyűjtemény, 1836)
A bécsi mérték-rendszer. A legújabb mathematikai magyar literatura. (Tudománytár, 1836)
Logarithmusok. (Tudományos Gyűjtemény, 1837)
A ludolphi szám több ívek érintői által kifejtve. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1837. nov. 20.; megjelent: Magyar Tudós Társaság Évkönyve. 1840. Pest, 1836–1838)
Mennyiségtudományi tételek. (Tudománytár, 1838)
Egyetemes számtudomány. (Pest, 1838)
Az égi és földtekék használata. Előre bocsáttatik a világegyetem és a föld ismerete. 5 tábla rajzzal. Kiadta Nagy Károly. (Bécs, 1840)
Egy felállítandó magyar központi műegyetemről. (Pest, 1841)
Felsőbb egyenletek egy ismeretlennel. 1–2. füzet. (Buda, 1842–1848)
Beiträg zur Auflösung der höheren Gleichungen. (Wien, 1843)
Tudós társaságok körül, különös tekintettel a magyar tudós társaság reformkérdéseire. (Pest, 1844)
Galetti, J[ohann]. G[eorg]. A[ugust]. egyetemi világismerete. Cannabich által megbővítve … és Magyarországra alkalmazva V. A. által. 1–3. füzet. (Pest, 1844; Falk Miksa által újra átdolgoztatott, 1–14. füzet, 1856)
Új kézi és iskolai atlasz mind földirati, mind statisticai jegyzetekkel megtoldva újságolvasók és tanulók számára. (Pest, 1845; 2. részben újjádolgozott kiad. Falk Miksa által, 19 színezett földképpel, 1855)
Számvetés elemei, négyjegyű logarithmusi táblával. (Pest, 1846; 2. tetemesen jav. kiad. Egy logarithmusi táblával, s a mértékek és pénznemek összehasonlítását tartalmazó függelékkel, 1851)
Nemzeti Encyclopaedia, avagy Magyarország és Erdélynek államföldrajzi és történeti nevezetességei szótár-alakban. 1–7. füzet. Szerkeszté V. A. (Pest, 1847)
Elemi tértan, tanítványai számára. (Pest, 1848)
Algebra elemei. Francoeur L. B. után, francziából fordította, egy függelékkel. (Pest, 1850)
On the Resolution of Numerial Equations. (New York, 1855)
Commercial Navigation. (New Orléans, 1859)
Egy felállítandó magyar központi műegyetemről. (Dokumentumok a magyar nevelés történetéből. Szerk. Ravasz János. Bp., 1966).
Irodalom
Irod.: Ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. (Pozsony, 1846)
Ferenczy Jakab–Danielik József: Magyar írók. Életrajz- gyűjtemény. (Pest, 1856)
Galgóczy Károly: Emlékbeszéd V. A. k. tag felett. (Bp., 1875)
Zelovich Kornél: A magyar királyi József Műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története. (Bp., 1922)
Szentgyörgyi Mária: Egy múlt századi reformer. V. A. a magyar oktatásügyről és a Tudós Társaságról. (Magyar Tudomány, 1992)
Sain Márton: Matematikatörténeti abc. (6. kiad. Bp., 1993)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
