Vámossy Zoltán
orvos, farmakológus, toxikológus
Született: 1868. december 15. Pest
Meghalt: 1953. december 26. Leányfalu, Pest megye
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1891), áll. ösztöndíjjal a freiburgi és a strasburgi egyetemen gyógyszertani (1897–1898), a párizsi Pasteur Int.-ben toxikológiai tanulmányokat folytatott (1903–1904); a gyógyszertan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1898). Az MTA tagja (l.: 1920. máj. 5.; kizárták: 1948. ápr. 23.; tagsága visszaállítva: 1991. máj. 9.). Az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Életút
A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, ill. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1891–1893), a Gyógyszertani Int. tanársegéde (1893–1908) és magántanára (1898–1908), a méregtan c. ny. rk. (1908–1914), a gyógyszertan ny. rk. (1914–1917), ny. r. tanára (1917–1938); a Gyógyszerismereti Int. (1914–1920), a Gyógyszertani Int. ig.-ja (1920–1938) és az Orvostud. Kar dékánja (1922–1924). Az I. vh. idején az általa megszervezett losonci megfigyelőállomás vezetője, majd a rokkant-utókezelő intézetek ig.-ja (1914–1918). – A máj méregtelenítő hatásával és az ópium-alkaloidok vizsgálatával fogl. Több törvényszéki orvosi vizsgálatot dolgozott ki. Felfedezte a fenolftalein hashajtó hatását és Purgo tabletta néven bevezette a gyógyászatba. – A Nemzeti Szabadkőműves Páholy tagja (1908-tól). – A Széchenyi Tud. Társaság elnöke (1944–1945). Az Orsz. Balneológiai Egyesület főtitkára, majd elnöke. Az Orsz. Közeü.-i Tanács forrás- és fürdőügyi előadója. A M. Természettud. Társulat Élettani Választmányának tagja (1933–1940), egyúttal az Élettani és Kórtani Szakoszt. elnöke (1934–1940). A Leányfalusi Társasági és Szépészeti Egylet elnöke (1914–1944). – A Magyar Orvosi Archivum (1909–1944), az Orvosi Hetilap (1923–1944) és az Orvostudományi Közlemények szerkesztője (1940–1944).
Főbb művei
F. m.: A phosphorsav phenol aestherek viselkedése a szervezetben. (Magyar Orvosi Archivum, 1898)
Mérgek a mindennapi életben. (Bp., 1900)
Egy új hashajtó szerről. (Bp., 1902)
A máj méregvisszatartó képességéről. (Magyar Orvosi Archivum, 1904)
A mérgezésekről. (Bp., 1907)
A vérvizsgálatról a büntetőjog szempontjából. (Bp., 1907)
Gyógyszertan. Egy. tankönyv. Mansfeld Gézával, Fenyvessy Bélával. (Bp., 1908; 8. kiad. 1932; 9. átd. kiad. 1944)
A máj – nuclein-alkaloid – kötőképességéről. (Magyar Orvosi Archivum, 1910)
Tanulmányok a basicus narcotikák lipotropiájáról. (Magyar Orvosi Archivum, 1913)
A beléndekmag alkaloidtartalmáról, tekintettel a mák beléndek-fertőzésére. Kovács Aladárral. (Magyar Orvosi Archivum, 1915)
Magyar Gyógyszerkönyv. Szerk. Többekkel. (Bp., 1934)
A rheuma gyógyításában használatos gyógyszerek hatástana. (Rheumatologia. Bp., 1941)
Gyógyszeres therapia. (A mai világ képe. IV. Bp., 1942)
Orvosi nyelvünk helyes magyarsága. Tiszamarti Antallal. (Bp., 1943).
Irodalom
Irod.: Lipták Pál: V. Z. professzor tanári működésének 30. évfordulójára. (Magyar Gyógyszertudományi Társaság Értesítője, 1929)
V. Z. (Orvosi Hetilap, 1954)
Fehér János: Korszakok az Orvosi Hetilap pályafutásában. (Orvosi Hetilap, 1994)
Székelyhidi Ferenc: V. Z. emléktáblát avattak Leányfalun. (Honismeret, 1998)
Fehér János–Vértes László: V. Z., az Orvosi Hetilap egykori felelős szerkesztője. (Orvosi Hetilap, 2002)
Szállási Árpád: V. Z. és az Orvostudományi Közlemények. (Orvosi Hetilap, 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
