Varga István
közgazdász
Született: 1897. július 5. Budapest
Meghalt: 1962. december 30. Budapest
Iskola
A József Műegyetemen közgazdasági mérnöki okl. (1919), a bp.-i tudományegyetemen államtud. doktori okl. szerzett (1920), a Vallás- és Közoktatásügyi Min. támogatásával Berlinben és Londonban tanult (1922–1923), majd a pittsburgh-i egyetemen statisztikai tanulmányokat folytatott (1926–1927), hites könyvvizsgálói vizsgát tett (1931). A közgazdaságtan statisztikai fejezetei tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1933), az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
Az I. vh.-ban katonai szolgálatot teljesített (1915–1918). A Közp. Statisztikai Hiv. (KSH) díjnoka (1919–1920), a bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem Statisztikai Tanszék tanársegéde (1920–1924), egy. adjunktusa (1924–1927), az ÁJTK magántanára (1933–1940), a gazdasági statisztika c. ny. rk. tanára (1940–1944), egyúttal a M. Ált. Hitelbank tisztviselője is (1920–1923). A M. Gazdaságkutató Int. ig.-ja (1927–1944), ügyvezető alelnöke (1944), ig.-ja (1948–1949). Az ország német megszállása után a Gestapo letartóztatta (1944. márc. 31.); Bp.-en (1944. márc.–okt.), Oberlanzensdorfban (1944. okt.–nov.)., majd a Gestapo berlini börtönében raboskodott (1944. nov.–1945. máj.). Az Újjáépítési Min. főcsoportvezetője (államtitkári rangban, 1945–1946), az Anyag- és Árhiv. elnöke és az Iparügyi, ill. Építésügyi Min. államtitkára (1946–1948). A Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE ÁJTK-n a közgazdaságtan (1946–1948), a statisztika ny. r. tanára (1948–1950), rendelkezési állományba helyezték (1950), nyugdíjazták (1951). Reaktiválása után a Belkeresk. Min. külső szakértője (1953–1957); közben az MTA Közgazdaság-tud. Int. tud. munkatársa (1954), az MKKE Belkeresk. Tanszék egy. tanára (1957–1962). – Fogyasztás-gazdaságtani, közgazdaság-elméleti kutatásokkal, konjunktúrakutatással, a pénzügytan és statisztika kérdéseivel, a tervgazdálkodás problémáival fogl. A II. vh. után jelentős szerepet játszott az ország újjáépítésében, a stabilizáció és az első hároméves terv előkészítésében, majd a forradalom után az 1957. évi gazdaságpolitikai fordulat kidolgozásában. – Az MTA ig. tagja (1946. júl. 24.–1949. okt. 31), a Demográfiai Elnöki Biz. tagja (1960–1962). A Közgazdasági Szakértői Biz. elnöke (1957–1962), a Közp. Népi Ellenőrző Biz. (KNEB) tagja (1958–1962). A Darányi Ignác Agrártud. Társaság tagja (1948-ig). Az Econometric Society, az International Association for Research into Income and Wealth (1946-tól), az Esomar tagja (1961-től). – Széchenyi-díj (posztumusz, 1990). – A Süd-Ost Economist c. bp.-i gazdasági folyóirat szerkesztője (1939–1944).
Főbb művei
F. m.: A magyarországi földbirtokviszonyok egyenetlensége és a földbirtokreform. (Közgazdasági Szemle, 1926)
A budapesti tőzsdén jegyzett részvények jövedelmezősége. (Bp., 1929)
A Magyar Nemzeti Bank és az Osztrák–Magyar Bank bankjegyforgalmi, váltótárca- és érckészlet adatainak magyarázata. (Bp., 1932)
Csonka-Magyarország gazdasági fejlődése. (Kenéz Béla Emlékkönyv. Bp., 1932)
Bemerkungen zu den Problemen von Aufbringung und Transfer. (Economic Essays in Honour of Gustav Cassel. London, 1933)
Munkaszervezés és pénzérték. (Bp., 1933)
Indexszám-problémák. (Magyar Statisztikai Szemle, 1934)
Adalékok a magyar gyáripar helyzetének konjunkturális alakulásához. (Bp., 1935)
Gyümölcsfogyasztási szokások Budapesten. Harkai Schiller Pállal. (Bp., 1935)
Magyarország nemzeti jövedelme. 1924/25–1934/35. Matolcsy Mátyással. (Bp., 1936)
The National Income of Hungary. 1924/25–1936/37. Matolcsy Mátyással. (London, 1938)
Dohányzási szokások Budapesten. Harkai Schiller Pállal. (Bp., 1938)
Borfogyasztási szokások Budapesten. Harkai Schiller Pállal. (Bp., 1938)
A magyar valutacsoda. (Bp., 1946)
A közgazdaságtan és a gazdasági földrajz viszonya. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1946. febr. 11.)
A gazdasági élet fejlődése és a közgazdaságtan. (Közgazdasági Szemle, 1947)
Közgazdasági politika. (Bp., 1948)
Pénzügytan. (Bp., 1948)
A statisztika elmélete és módszertana. (Bp., 1949)
Der Unternehmungsgewissen. (Berlin, 1957)
A reklám. (Bp., 1960)
Az újabb magyar pénzelmélet és egyes elméleti tanulságai. (Bp., 1964)
Tervezés, mechanizmus, pénzügyek. Vál. írások. Vál., szerk. Schmidt Ádám. (Bp., 1971).
Irodalom
Irod.: Schmidt Ádám: V. I. életrajza. – Bognár József: V. I. helye és szerepe a közgazdaság-tudományban. – Csikós-Nagy Béla: Az 1957. évi gazdaságpolitikai fordulat. V. I. szerepe. (V. I.: Tervezés, mechanizmus, pénzügyek. Vál. írások. Bp., 1971)
Csikós-Nagy Béla: Az 1957. évi gazdaságpolitikai fordulat. – V. I. szerepe. (Változások, váltások és válságok a gazdaságban. Bp., 1982)
Az MSZMP és a többpártrendszer 1957-ben. A Varga-féle reformbizottság és a pártbizottság. Sajtó alá rend. Némethné Vágyi Karola, Urbán Károly. (Társadalmi Szemle, 1993)
Kemenes Egon: V. I. (Magyar közgazdászok a két világháború között. Szerk. Mátyás Antal. Bp., 1994).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
