Varga József
vegyészmérnök
Született: 1891. február 8. Budapest
Meghalt: 1956. december 28. Budapest
Iskola
A József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1912), műsz. doktori okl. (1916), az elektromos kisülések kémiai hatása tárgykörben magántanár képesítést szerzett (1919), az MTA tagja (l.: 1932. máj. 6.; r.: 1946. dec. 19.).
Életút
A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem Kémiai Tanszék tanársegéde (1913–1915), egy. adjunktusa (1915–1923) és magántanára (1919–1923), a kémiai technológia ny. r. tanára (1923–1939, 1943–1944); közben az Egyetemes és Vegyészmérnöki Oszt. dékánja (1930–1933). Az Iparügyi Min. államtitkára (1939. máj. 9.-júl. 25.), iparügyi (1939. júl. 25.–1943. márc. 29.), egyúttal kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter (1939. okt. 27.–1943. márc. 29.); 1941-ben Mo. hadba lépése ellen szavazott a Minisztertanácsban. A M. Élet Pártjának programjával Szeged ogy.-i képviselője (1939–1944). A M. Áll. Kőszénbánya Rt. elnöke (1943–1945). M. kir. titkos tanácsos (1940-től). A Nagynyomású Kísérleti Int. ig.-ja (1951), a Veszprémi Nehézvegyip. Egyetem Ásványolaj- és Szénfeldolgozó Iparok Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1952–1956). – Kémiai, vegyip. technológiai alapkutatásokkal fogl. Az I. vh. idején üzembe helyezte a nagysármási gázmezőkön létesített földgázhőbontót, majd a mo.-i bauxitoknak a cementgyártásban való hasznosítását vizsgálta. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el műbenzinek és motorhajtó anyagok előállítása, ill. kőszenek nagynyomású hidrogénezése terén. Legismertebb felfedezése az ún. kénhidrogén-effektus (Varga-effektus) megállapítása. A II. vh. után a nagy aszfalttartalmú ásványolajok és kátrányok középnyomású hidrogénezésére kidolgozta az ún. hidrokrakk-eljárást, amelynek továbbfejlesztésére hozták létre az NDK-val együttműködő M.–Német Varga Tanulmányi Társaságot. Emlékére az MTA Kémiai Tudományok Osztálya, a Veszprémi Egyetem és a M. Kémikusok Egyesülete Varga József-díjat alapított (a m. műsz. kémiai kutatások fejlesztéséért, 1990-ben). – A M. Ásványolaj Biz. elnöke. A Hazafias Népfront (HNF) orsz. elnökségének tagja (1954–1956). Az Orsz. M. Iparművészeti Tanács t. tagja. – Corvin-koszorú (1942), Kossuth-díj (1950, 1952), Szoc. Munkáért Érdemérem (1953), Wartha Vince-emlékérem (posztumusz, 1957).
Főbb művei
F. m.: A chemiai technológia múltja, jelene és jövő feladatai. (Bp., 1926)
Szekunder-benzinek magyar barnaszenek kátrányolajaiból és petróleumgázokból. Erdély Sándorral. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közleményei, 1927)
Eocén-szén hidrogénezése. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1928)
Über die Druckhydrierung einer Eozän-Braunkohle. (Brenstoff-Chemie, 1928)
Katalytische Druckhydrierung eines Braunkohlenteer-Crackbenzins. Makray Imrével. (Brenstoff-Chemie, 1931)
Hidrogénezés nagy nyomáson jódkatalizátor felhasználásával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1932)
Szénolajok hidrogénezése nagy nyomáson. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1933. febr. 13.; Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
A kátrány és hidrogénezése. (Bp., 1937)
A kőolaj és a földgáz feldolgozása. F. m.: A chemiai technológia múltja, jelene és jövő feladatai. (Bp., 1926)
Szekunder-benzinek magyar barnaszenek kátrányolajaiból és petróleumgázokból. Erdély Sándorral. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közleményei, 1927)
Eocén-szén hidrogénezése. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1928)
Über die Druckhydrierung einer Eozän-Braunkohle. (Brenstoff-Chemie, 1928)
Katalytische Druckhydrierung eines Braunkohlenteer-Crackbenzins. Makray Imrével. (Brenstoff-Chemie, 1931)
Hidrogénezés nagy nyomáson jódkatalizátor felhasználásával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1932)
Szénolajok hidrogénezése nagy nyomáson. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1933. febr. 13.; Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
A kátrány és hidrogénezése. (Bp., (Nauwelaerts, L.: Harc a petróleumért. Bp., 1937)
Benzingyártás szénből. (Természettudományi Közlöny, 1937)
Németország és a nyersanyaggazdálkodás. (Bp., 1939)
A földgáz és a petróleum hasznosítása. (A természet világa. VI. A kémia és vívmányai. Bp., 1940)
A kémia és a nyersanyaggazdálkodás. (A mai világ képe. IV. Bp., 1942)
Kátrányok és ásványolaj-maradványok hidrogénezése. (Bp., 1948; új kiad.: Tallózás a mérnöktovábbképzés klasszikus kiadványaiból. Bp., 1982)
Bután katalitikus dehidrogénezése. Freund Mihállyal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1950)
A dunántúli kőolaj benzinpárlatainak dehidrogénezése. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1951)
Kémiai technológia. I–II. Egy. tankönyv. Polinszky Károllyal. (Bp., 1953–1959; 2. átd. kiad. 1961)
Aszfaltos kőolaj hőbontása higítószer és hidrogén jelenlétében. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1955).
Irodalom
Irod.: Polinszky Károly: V. J. (Magyar Tudomány, 1957)
Polinszky Károly: Emlékezés V. J.-re. (Magyar Tudomány, 1966)
Móra László: V. J. élete és munkássága. Művei bibliográfiájával. (Bp., 1969)
Móra László: V. J. (Bp., 1981)
Kovács Gy. István: V. J.-re emlékezve. (Veszprém, 1984)
Károlyi József: A műbenzingyártás története. (Várpalota, 1985)
Kovács Gy. István: V. J. (Magyar Olajipari Múzeum Közleményei, 1987)
Fábián Éva: V. J. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1991)
V. J.-emlékszám. (Magyar Kémikusok Lapja, 1991)
Végh Ferenc: V. J., a tudós technológus. (Természet Világa, 1992)
Schulteisz Zoltán: In memoriam V. J. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kőolaj és Földgáz, 1992)
Fábián Éva: V. L. (Vegyipari Magazin, 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
