Varga Ottó
matematikus
Született: 1909. november 22. Szepetnek, Zala vármegye
Meghalt: 1969. június 14. Budapest
Iskola
A bécsi műsz. egyetemen matematikát és ábrázoló geometriát tanult (1927–1928), a prágai Károly Egyetemen matematika–ábrázoló geometria szakos tanári okl. (1933), természettud. doktori okl. (1934), az algebra és az analízis alkalmazása a geometriára tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1937: Prága, 1942: Kolozsvár). Az MTA tagja (l.: 1950. dec. 2.; r.: 1965. ápr. 23.).
Életút
A prágai Károly Egyetem Matematikai Int. gyakornoka (1936–1937), tanársegéde és magántanára (1937–1939) egyúttal az int. mb. vezetője (1938–1939); közben a hamburgi egyetemen differenciál- és integrálgeometriai kutatásokat is folytatott (1934–1935). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Matematikai Int. int.-i (1940–1944) és magántanára (1942–1944). A debreceni Tisza István Tudományegyetem, ill. a KLTE TTK Matematika Tanszék előadó tanára (1942–1944) és uo. a matematikai szeminárium ig.-ja (1944–1947), ny. rk. (1947–1948), ny. r. tanára (1948–1952), egy. tanára (1952–1959) és a tanszék vezetője (1950–1959); közben a TTK dékánja (1949–1950). Az ÉKME Matematika Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1959–1967). Az MTA Matematikai Kutatóint. tud. főmunkatársa (1958–1969) és a Differenciálgeometriai Kuatócsoport vezetője (1958–1967). – Differenciálgeometriai és integrálszámítási kutatásokkal fogl. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az ún. Riemann-geometria, a Finsler-geometria és ezek nem metrikus általánosításai terén. – A Német és az Osztrák Matematikusok Egyesülete r. tagja. – Kőnig Gyula-jutalom (1944), Kossuth-díj (1952), Szoc. Munkáért Érdemérem (1953). – A Publicationes Mathematicae c. folyóirat alapító szerkesztője (Rényi Alfréddel és Szele Tiborral, 1949–1969).
Főbb művei
F. m.: Integralgeometrie. (Mathematische Zeitschrift, 1936)
Beiträge zur Theorie der Finslerschen Räume und der affinzusammenhängenden Räume von Linienelementen. (Lotos, 1936)
Über die Integralinvarianten, die zu einer Kurve der Hermetischen Geometrie gehören. (Acta Universitatis Hungaricae Francisco-Josephinae. Sectio Mathematica, 1938/40)
Az invariáns differenciál megállapítása a Finsler-féle terekben. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1941)
Zur Begrüdung der Minkowskischen Geometrie. (Acta Universitatis Hungaricae Francisco-Josephinae. Sectio Mathematica, 1941/43)
Bemerkung zur Arbeit des Herrn A. Dinghas „Zur Metrik nichteuklidischer Räume”. (Mathematische Nachrichten, 1949)
Szovjet eredmények a differenciálgeometriában. (Matematikai Lapok, 1951)
Skaláris görbületi és állandó görbületű Finsler-terek geomatriai jellemzése. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1951. okt. 1.; megjelent németül: Eine geometrische Characterisierung der Finslerschen Räume skalarer und konstaner Krümmung. Acta Mathematica, 1951)
Az integrálgeometria alkalmazásai a geometriai optikában. (MTA III. Osztálya Közleményei, 1951)
A Bolyai–Lobacsevszkij geometria hatása a geometria fejlődésére. (MTA III. Osztálya Közleményei, 1953)
Bedingungen für die Metrisierbarkeit von affinzusammenhängenden Linienelementenmannigfaltigkeiten. (Acta Mathematica, 1954)
Über die Zerlegbarkeit der Finslerschen Räumen. (Acta Mathematica, 1960)
Zur Begrüdung der Hilbertschen Verallgemeinerung der nichteuklidischen Geometrie. (Monatshefte für Mathematik, 1962)
A mozgó n-él módszere és alkalmazásai a Finsler-geometriában. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1966. febr. 23.; megjelent németül: Die Methode des beweglichen n-Beines in der Finsler-Geometrie. Acta Mathematica, 1967).
Irodalom
Irod.: Rapcsák András: V. O. (Matematikai Lapok, 1970)
Rapcsák András: V. O. munkássága és hatása. (Matematikai Lapok, 1982–1986).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
