Vári Rezső
klasszika-filológus, bizantinológus
1890-ig Weisz
Született: 1867. december 5. Buda
Meghalt: 1940. május 17. Budapest
Iskola
A bp.-i II. ker.-i r. k. főgimn.-ban éretts. (1885), a bp.-i tudományegyetemen görög–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1889), a classica-philologica bevezető- és segéddisciplinái tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1897), az MTA tagja (l.: 1906. márc. 23.; r.: 1926. máj. 6.).
Életút
A bp.-i I. ker.-i (1891-1908), a bp.-i II. ker.-i főgimn. r. tanára (1908–1913); közben áll. ösztöndíjjal angol, francia, német és olasz könyvtárakban (1891–1892), MTA-ösztöndíjjal Olaszo.-ban (1894–1895) és Spanyolo.-ban folytatott kutatásokat (1896), beutazta Görögo.-ot (1899, 1901), ill. Bernben (1908) és Párizsban kutatott (1910). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1897–1906), a klasszika-filológia c. ny. rk. tanára (1906-1913), a római M. Történeti Int. titkára, igh.-e (1913–1923), egyúttal a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen (1918–1919), ill. a Bp.-re menekült pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a klasszika-filológia ny. r. tanára (1919–1923) és a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettud. Kar dékánja (1921–1922). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a klasszika-filológia (1923–1933), a görög filológia ny. r. tanára (1933–1935). – Tud. pályafutásának kezdetén klasszika-filológiai és klasszika-filológiai módszertani kutatásokkal fogl.; folytatta és kiegészítette mestere, Ábel Jenő homéroszi himnuszokra és a Nikandrosz-szkholionokra vonatkozó megállapításait. Később érdeklődése a bizantinológia felé fordult, alapvető jelentőségű eredményeket ért el a m. történelem bizánci forrásainak vizsgálata terén, ezzel kapcsolatos forráskiadói tevékenysége is értékes. – A Bp.-i Philologiai Társaság tagja (1886-tól), első titkára (1905–1910), t. tagja (1935-től). A Parthenon Egyesület t. tagja és társelnöke. Az athéni Bizantinológiai Társaság tagja. – A Byzantinische Zeitschrift mo.-i referense (1902–1925). A Sylloge Tacticorum Graecorum szerkesztője (1917-től).
Főbb művei
F. m.: De digammo in hymnis Homericis quaestiones. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1889)
Scholia Vetera in Nicandri Alexipharmaca. Sajtó alá rend. (Bp., 1891)
Bölcs Leó császárnak a hadi taktikáról szóló munkája. (Bp., 1898)
Latin nyelvtan. Katona Lajossal. (Bp., 1898)
Incerti scriptoris byzantini seculi X. Liber de re militari. (Leipzig, 1901)
A classica-philologia encyclopaediája. (Bp., 1906)
Bölcs Leó Taktikájának XVIII. fejezete. Ford., sajtó alá rend. (A magyar honfoglalás kútfői. Szerk. Pauler Gyula, Szilágyi Sándor. Bp., 1900; hasonmás kiad.: 1995; 2000)
A ciliciai Oppianus Halieutikájának kézirati hagyománya. I–II. (Bp., 1908–1912; Az I. rész bevezetője akadémiai székfoglaló is, elhangzott: 1907. márc. 4.; megjelent kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1907)
A ciliciai Oppianus Halieutikájának kézirati hagyománya. I–II. (Bp., 1908–1912)
A görög tudomány az ókorban. (Bp., 1911)
Történeti intézetek Rómában. (Bp., 1916)
Leonis imperatoris Tactica. I–II. Sajtó alá rend. (Bp., 1917–1922)
Klasszika-filológiánk. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1927. márc. 28.; Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 24. köt. Bp., 1927)
Onasandri Strategicus. Sajtó alá rend. Korzenszky Eleonórával. (Bp., 1935).
Irodalom
Irod.: Moravcsik Gyula: Rudolf Vari. (Byzantinische Zeitschrift, 1940)
Moravcsik Gyula: V. R. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1941)
Marót Károly: A klasszika-filológia mai állása Magyarországon. (Szellem és Élet, 1943).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
