Vécsey Tamás, hernádvécsei
jogász
Született: 1839. február 24. Szikszó, Abaúj vármegye
Meghalt: 1912. április 14. Budapest
Iskola
A pesti tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett és ügyvédi vizsgát tett (1862), a római jog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1863), az MTA tagja (l.: 1881. máj. 19.; r.: 1889. máj. 3.; t.: 1911. ápr. 27.).
Életút
Br. Eötvös Loránd nevelője (1861–1863), a pesti tudományegyetem magántanára (1863–1864), az eperjesi ev. jogakad.-n a római jog., a statisztika és a közgazdaságtan r. tanára (1864–1874) és a kollégium rektora (1869–1874). Balközép programmal a késmárki (1869–1875), a Szabadelvű Párt programjával a nagyszentmiklósi választóker. ogy.-i képviselője (1875–1881). A bp.-i tudományegyetem a II. sz. Római Jogi Tanszék ny. rk. (1874–1875), ny. r. tanára (1875–1912); közben a Jog- és Államtud. Kar dékánja (1881–1882, 1891–1892), majd az egyetem rektora (1901–1902). Ev. egyházker.-i főjegyző, konventi és zsinati képviselő, majd egyházm.-i gondnok. – Római joggal, római jogtörténeti források kiadásával, az Institutiók elemzésével fogl. Számos római kori jogi emlékről bebizonyította, hogy Mo. területéről származik. Jelentős részt vállalt a századelején a jogászképzés megújításában. – A M. Történelmi Társulat igazgató-választmányának tagja. A M. Jogászegylet alelnöke (1878-tól). Az Orsz. Közoktatási Tanács tagja. A cataniai egy. római jogi int. t. tagja. – Az MTA Marczibányi-jutalma (1892).
Főbb művei
F. m.: Római jogtan. (Eperjes, 1867; 2. kiad. 1868)
A fogyasztási egyletek. (Pest, 1870)
Római családi jog. (Bp., 1875)
Lucius Ulpius Marcellus. (Bp., 1882)
Az Árpád-kori jogtudományból egy fejezet: az Árpád-kori jogtanításról. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1882. jan. 9.)
Aemilius Papinianus pályája és művei. (Bp., 1884)
A római jog külső története és Institutioi. (Bp., 1886; 7. jav. kiad. 1907)
Sextus Caecilius Africanus jogtudós. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1889. máj. 13.; megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 10. köt. Bp., 1889; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1889)
A jogi szakoktatás reformja. (Bp., 1889)
Széchenyi és a magyar magánjog. (Bp., 1895)
A XII táblás törvény töredékei. (Bp., 1900)
Jogesetek. (Bp., 1901)
Adalék a magyar Corpus Juris történetéhez. (Bp., 1902)
A Hármaskönyv, majd a Magyar Törvénytárhoz csatolva volt Régi Jogszabályok. (Bp., 1903)
Exegeticum. Vál. helyek a Digestákból magyarázatokkal. (Bp., 1905)
Irodalom
Irod.: Szászy-Schwartz Gusztáv: V. T. (Budapesti Szemle, 1912)
Iványi Béla: V. T. (Századok, 1912)
Nagy Ferenc: V. T. t. tag emlékezete. (Bp., 1922)
Bernát István: A múltról a jövőnek. V. T. emlékezete. (Közetelek, 1926)
V. T. élete és kora. (Celldömölk, 1926)
Sztehlo Zoltán: V. T. (Miskolc, 1939)
Hamza Gábor: Emlékezés V. T.-ra, a nemzetközi hírű tudósra. (Jogtudományi Közlöny, 1985)
Hamza Gábor: V. T., az európai hírű jogász. (Jogtörténeti tanulmányok, 1986)
Hamza Gábor: V. T. és a jogi szemináriumok. (Tanulmányok a budapesti egyetemi szeminárium-alapítások centenáriuma alkalmából. Bp., 1987; Jogtörténeti Szemle, 2005)
Hamza Gábor: V. T. – egy nagy magyar jogász portréja. (Magyar Tudomány, 1996)
Hamza Gábor: V. T. (Magyar jogtudósok. I. Bp., 1999).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
