Viski Károly, retteghi
etnográfus
Született: 1883. április 14. Torda, Torda-Aranyos vármegye
Meghalt: 1945. szeptember 5. Budapest
Iskola
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen m.–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1906), az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.).
Életút
A székelyudvarhelyi koll., a tordai és a nagyszalontai gimn. r. tanára (1906–1919), a M. Nemzeti Múz. (MNM) Néprajzi Tára tisztviselője (1919–1922), őre (1922–1935), a Közgyűjtemények Orsz. Főfelügyelőségének előadója (1935–1941), a közgyűjtemények orsz. felügyelője (1941–1945). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen (1940–1941), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen a néprajz ny. r. tanára és a Néprajzi Int. ig.-ja (1941–1945). – A m. néprajztud. egyik kiemelkedő jelentőségű, 20. sz.-i kutatóprofesszoraként elsősorban a népi építkezéssel és lakáskultúrával, a népi mesterségekkel és népi hangszerekkel, a népművészet és népnyelv kérdéseivel fogl. A közgyűjtemények orsz. felügyelőjeként nagy érdemeket szerzett a vidéki múzeumok fejlesztésében, egyúttal sokat tett Erdély, a Dunántúl és a Felvidék néprajzának megismertetése terén. Számos idegennyelvű monográfiában népszerűsítette a m. néprajztudomány eredményeit. Nagyszalontai tanársága idején egy helyi Arany János Emlékmúzeum létesítésén fáradozott, felkutatta és összegyűjtötte a költő személyes tárgyait, ill. a családra vonatkozó szalontai dokumentumokat. – A László Király Szabadkőműves Páholy tagja (1910–1915).
Főbb művei
F. m.: A tordai nyelvjárás. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1906)
A szalontai nép nyelvéből. (Bp., 1913)
Aranyék háza. (Nagyvárad, 1917)
Arany népe. Arany tárgyi néprajzának vázlata. (Nagyvárad, 1919)
Erdélyi magyarság. Népművészet. (Bp., 1920; franciául: 1920; angolul: 1921; hllandul: 1921; finn nyelven: Helsinki, 1921)
Székely hímzések. I. Csíkmegyeiek. Összeáll. (Bp., 1924)
Dunántúli bútorok. I. Székek. Összeáll. (Bp., 1925)
A bakony-balatonvidéki kőépítkezés. (Bp., 1926)
Székely szőnyegek. (Bp., 1928)
Magyar népművészet. Bátky Zsigmonddal, Györffy Istvánnal. (Bp., 1928; franciául is)
Magyar népművészet. (A magyar művelődés története. Bp., 1929; A magyar állam élete. Bp., 1932; 2. bőv. kiad. 1940)
Bírópecsét. (Szeged, 1930)
Székely szőnyegek. (Bp., 1930)
Gravures sur bois populaires roumains de Transylvanie. (Bp., 1931)
Le village hongrois et son art. (Paris, 1932)
Hungarian Peasant Costums. (Bp., 1932; németül is)
Tihany őshalászata. (Bp., 1932)
Tiszafüredi cserépedények. (Bp., 1932; angolul is)
Drámai hagyományok. (A magyarság néprajza. III. Bp., 1935; hasonmás kiad.: Szekszárd 1991)
Tihany. Cholnoky Jenővel, Erdélyi Lászlóval. (Bp., 1935)
Ethnology of the Hungarian Folk. (Debrecen, 1936)
Hungarian Dances. (Bp.–London, 1937)
Etnikai csoportok, vidékek. (Bp., 1938)
Az ország népe. (Az ezeréves Magyarország. Bp., 1939; hasonmás kiad.: 2002)
A magyar jelleg a néprajz tükrében. (Mi a magyar? Szerk. Szekfű Gyula. Bp., 1939; hasonmás kiad. 1992)
Erdélyi népélet. (Erdély. Szerk. Deér József. Bp., 1940; németül és olaszul: 1941)
A népművészet. (A szépművészetek könyve. Bp., 1940)
Népi és úri műveltség összefüggései a tárgyi néprajzban. (Úr és paraszt a magyar élet egységében. Szerk. Eckhardt Sándor. Bp., 1941)
A hagyomány tárgyai. (A magyarság néprajza. II. köt. Bp., 1942).
Irodalom
Irod.: Gunda Béla: V. K. (Erdélyi Múzeum, 1946)
Palotay Gertrúd: V. K. (Ethnographia, 1946)
Varga Mária: V. K. irodalmi munkássága. (Index Ethnographicus, 1960)
V. K.-emlékszám. (Ethnographia, 1974)
Vargha László: V. K. (Honismeret, 1982)
Bátki-, Györffy- és Viski-levelek a Pável-hagyatékból. Sajtó alá rend. S. Pável Judit. (Savaria, 1995/98)
Faragó József: A magyar néprajzi oktatás száz éve a kolozsvári egyetemen. (Hital, 1999)
Selmeczi Kovács Attila: V. K. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
