Vitális István
geológus
Született: 1871. március 14. Pusztaszenttornya, Békés vármegye
Meghalt: 1947. november 9. Budapest
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen természetrajz–földrajz szakos tanári okl. (1895), bölcsészdoktori okl. szerzett (1906), az MTA tagja (l.: 1920. máj. 5.; r.: 1945. máj. 30.).
Életút
Bp.-en gimn. h. tanár (1894), a selmecbányai ev. főgimn. r. tanára (1895–1912). A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főisk. Ásvány-Földtani Tanszék adjunktusa (1903–1912), az ásvány-földtan r. tanára (1912–1918), a Sopronba menekített főisk.-n az ásvány-földtan ny. r. tanára (1918–1947) és a földtan-telepismerettan ny. rk. tanára (1923–1947); közben a főisk. rektora (1919–1920). A M. Földtani Int. külső munkatársa (1907-től). – A 20. sz.-i m. geológia egyik kiemelkedő személyiségeként legfontosabb eredményeit a szénkutatásban ért el. Részt vett a Balaton környékének vizsgálatában, az Erdélyi-medence, az Egbell környéki és kárpátaljai szénhidrogén-kutatás földtani felvételezéseiben. Javaslatára indult meg a zirci-jásdi medence barnakőszénkészletének kutatása, jelentős szerepet vállalt az esztergom-vidéki barnakőszénvagyon kutatásában. Nevéhez fűződik a nagyegyházi barnakőszén-medence és a mátraaljai lignitelőfordulás felfedezése. Paleontológiával is fogl., több új fajt írt le először (pl.: Congeria soproniensis, Limnocardonium soproniense stb.). A bányákat fenyegető veszélyek ellen kezdeményezte a bányák és barlangok geofizikai mérésének bevezetését. – A Magyarhoni Földtani Társulat t. tagja (1943–1947) és elnöke (1945–1947). Az Orsz. M. Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) t. tagja.
Főbb művei
F. m.: A balatonvidéki bazaltok. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1907)
Magyarországi magnezit előfordulások. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1914)
A recens notidanusok és a fosszilis Notidanus primigenius fokozata, fő tekintettel a mátraszőllősi miocénkorú fogakra. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1923. dec. 10.)
Új eocén szénkincs Németegyházán, Bicske határában. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1927)
Halimbavidéki bauxitok és hasznosításuk. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1932)
Congeria soproniensis. – Limnocardonium soproniense. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
Orygocerasok a sopronvidéki alsópontusi üledékekben és elterjedésük hazánkban és a környező országokban. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1936)
Magyarország szénelőfordulásai. (Sopron, 1939)
Die Kohlenvorkommen der rückgegliederten ostungarischen und siebenbürgischen Landesteile. (Sopron, 1940)
Szén- és bauxitgazdálkodásunk. (Közgazdasági Szemle, 1941)
Über ungarische Braunkohlen von auffalend hohem Heizwert. (Sopron, 1942)
Kátrányos barnaszén a Mátra-hegységben. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1946)
Szénkészletünk, a vízveszély és a védekezés. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1947)
Oligocén, eocén és paleocén fényes barnaszén felkutatása a Magyar Középhegység dunántúli részében. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1947. dec. 22.).
Irodalom
Irod.: Jakóby László: V. I. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1947)
Vendel Miklós: V. I. emlékezete. Művei bibliográfiájával. (Földtani Közlöny, 1948)
V. I. Összeáll. Gerber Pál, Jáki Rezső, Sóki Imre. (Bp., 1981)
Dobos Irma: V. I., a nagy felfedező. (Természet Világa, 1986)
Fejér Leontin: A szénkutató V. I. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1991)
Jármai Ervin: A zirci bakonyi Panteon. I. (Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat, 1993)
Csáky Károly: Jeles elődeink. (Dunaszerdahely, 2002)
Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. (Dunaszerdahely, 2003).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
