Waldstein-Wartenberg János, gr.
politikus, jogász, műgyűjtő
Született: 1809. augusztus 21. Nagymegyer, Komárom vármegye
Meghalt: 1876. június 3. Bécs
Család
Csehországi eredetű grófi családból származott, grófi címét 1758-ban honosították. Sz: Waldstein-Wartenberg Emánuel, gr. Sztáray Mária Terézia.
Iskola
A pesti tudományegyetemen jogi és bölcsésztudori okl. szerzett (1831). Az MTA tagja (ig.: 1868. márc. 17.).
Életút
A bécsi magyar udvari kamara fogalmazója (1831–1849) majd rövid ideig Budán és Triesztben hivatalnok. Ung vm. főispánja (1861). Valóságos belső titkos tanácsos. A máltai lovagrend tagja.
Az Országos Képzőművészeti Tanács elnöke (1871–1876).
Az 1820-as évek végétől gr. Széchenyi István baráti köréhez tartozott, részt vett Széchenyi al-dunai és konstantinápolyi útján (1830). Később politikailag eltávolodtak egymástól, az utolsó rendi országgyűlésen Waldstein már a Konzervatív Párt egyik vezéralakja volt a Felsőtáblán. A forradalom és szabadságharc eseményeiben nem vett részt, a bukás után csatlakozott ahhoz a konzervatív emlékiratot aláíró főúri csoporthoz, akiknek tagjai az 1848 előtti alkotmányos állapothoz való visszatérésre próbálták meg rávenni az uralkodót (1850). Az 1850-es évektől elsősorban az ország gazdasági fejlesztésébe kapcsolódott be: nagyobb összegekkel támogatta a folyószabályozások és a vasútépítés ügyét. A nagymegyeri uradalmában (Komárom vm.) mintagazdaságot alakított ki. Jelentős adományokkal támogatta továbbá a magyarországi művészeteket, maga is műkedvelő festő és jelentős műgyűjtő volt. A kortársak jól ismerték a gr. Széchenyi Istvánt kifigurázó karikatúráját. Az MTA-nak 4900 koronát adott (1860-ban), ill. több értékes akvarelljét is az akadémiának ajándékozta (Thomas Ender munkáit, 1868-ban).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
