Weiszfeiler Gyula
mikrobiológus
Született: 1902. július 18. Brassó, Brassó vármegye
Meghalt: 1984. április 9. Budapest
Család
Sz: apja keresk. utazó, Rézer Jozefina. 2. F: Karaszjova, Valentyina biológus, kand.
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1960. ápr. 14.; r.: 1982. máj. 7.).
Életút
A párizsi (1921), a brüsszeli (1922), a jénai (1922-1924), a genfi egyetemen tanult (1924-1928), Genfben természettud. doktori okl. (1925) és ált. orvosi okl. szerzett (1928), az orvostudományok doktora (Moszkva, 1941; honosítva: Bp., 1958), az MTA tagja (l.: 1960. ápr. 14.; r.: 1982. máj. 7.). - A Tanácsköztársaság idején a Földművelésügyi Népbiztosság megbízottja (1919. márc.-aug.), a proletárdiktatúra bukása után rendőri felügyelet alá helyezték (1919-1920), majd külföldre távozott (1920). Tanulmányai befejezése után a berlin-dahlheimi Immunológiai Kutatóint. kutatóbiológusa (1928-1929), a Bad Lippspringe-i Tuberkulózis Szanatórium orvosa (1929-1930), a genfi Pszichiátriai Klinika (1930-1931), a zürichi Közeü.-i Int. tud. munkatársa (1931-1932), kommunista tevékenysége miatt kiutasították (1932). Moszkvában élt (1932-1958); a moszkvai Közp. Tuberkulózis Int. tud. munkatársa (1932-1943), tud. főmunkatársa és professzora (1943-1952); közben a szverdlovszki Tuberkulózis Int. osztályvezető főorvosa (1941-1943), a taskenti Tuberkulózis és Mikrobiológiai Int. vezetője (1952-1957), a moszkvai Poliomielitisz Kutatóint. tud. osztályvezetője (1957-1958). Hazatérése után az Orsz. Közeü.-i Int., 1960-tól az MTA Kísérleti Orvostud. Kut. Int. (KOKI) Mikrobiológiai Oszt. vezetője (1958-1963), az újabb átszervezés után létrejött MTA Mikrobiológiai Kutatócsoport ig.-ja (1960-1972), nyugdíjas tud. tanácsadója (1972-től). - A KIMSZ (1919-1920), a Svájci Kommunista Párt (1924-1932), az SZKP (1942-től), az MSZMP tagja (1958-tól). 1938-1940-ben a SZU-ban letartóztatták, a II. vh.-ban a Vörös Hadsereg önkénteseként szolgált, őrnagyként szerelt le (1945).Mikrobaktériumok, elsősorban az M. tuberculosis változékonyságának vizsgálatával fogl. Kitenyésztette a W 115 jelzésű, a BCG-nél is hatékonyabbnak bizonyult, gyengített virulenciájú törzset. Két új fakultatív patogén mikrobaktérium-fajt (M. simiae, M. asiaticum) fedezett fel. Kidolgozta a különböző mikrobaktérium-fajok antigénszerkezetének az ún. gél-precipitációs módszerrel történő vizsgálatát. Mo.-on elsősorban a járványos gyermekbénulás (poliomielitisz) elleni Sabin-féle vakcinát vizsgálta, a betegség elleni mo.-i küzdelem irányítója.
Főbb művei
F. m.: Régénération du cerveau et du nerf olfactif chez les Batraciens Urideles. Revue Suisse de Zoologie 1925; Die Frage der nichtsäurefesten Formen des Tuberkuloseerregers. Zentralblatt für Tuberkulosenforschung 1933; Heteroallergy in Tuberculosis. American Review of Tuberculose 1935; Pigmentbildende Varietät des Tuberkulbazillus. Zentralblatt für Bakteriologie 1936; Tuberkulino i vakcinoterapija tuberkuloza. Szovjetszkaja Medicina 1945; Izmencsivoszty vozbugyitela tuberkuloza v szvete micsurinszkovov ucsenyija. Problemi tuberkuloza 1949; A tuberkulózis elleni védõoltások alapvetõ problémái. Orvosi Hetilap 1959; Study of Vaccine Strain of Mycobacterium Tuberculosis. Acta Microbiologica 1960; Immunitás és allergia problémái a tuberkulózisban. MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei h.n.,1960; A darwinizmus kérdései a tuberkulózis bacillus tanulmányozása alapján. MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei 1960; The Control of Polyomyelitis by Live PoliovirusVaccine. Budapest,1961; A tuberkulózis elleni védõoltások kérdése. Orvosi Hetilap 1962; Die Bakteriologie und Variabilität des Tuberkelbakteriums und die atypischen Mycobakterium. Budapest,1969; Die Bakteriologie und Variabilität des Tuberkelbakteriums und die atypischen Mycobakterium. Budapest,1976; Atypical Microbacteria. Budapest,1973;
Irodalom
Irod.: Nász István:W. Gy. Magyar Tudomány h.n.,1984;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
