Winkler Lajos
kémikus, gyógyszerész
Született: 1863. május 21. Arad, Arad vármegye
Meghalt: 1939. április 14. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.; r.: 1922. máj. 11.).
Életút
A bp.-i tudományegyetemen gyógyszerészmesteri okl. (1885), gyógyszerészdoktori okl. (1889), az analitikai és gyógyszerészi kémia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1893), az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.; r.: 1922. máj. 11.). - A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Kémiai Int. gyakornoka (1885-1889), tanársegéde (1889-1898) és magántanár (1893-1902), egy. adjunktusa (1898-1902), ny. rk. (1902-1909), ny. r. tanára és az int. ig.-ja (1909-1934).Gázanalízissel, ún. precíziós gravimetriával, víz- és gyógyszervizsgálatokkal fogl., munkássága alapvetően új eredményeket hozott az analitikai kémia 20. sz.-i mo.-i fejlődésében. Nevéhez fűződik a Winkler-féle jodometriális meghatározás felfedezése, de ezt követően is számos új eredeti analitikai elemzési módszert dolgozott ki. Megállapította a gázok oldhatósága és a belső súrlódásuk közötti, szintén róla elnevezett Winkler-összefüggést. Nagy jelentőségűek bromid- és jodid-meghatározásai. Vizsgálta a gázok ún. abszorpció-koefficiensét különböző oldószerekben, méréseihez nagy pontosságú, különleges készülékeket is szerkesztett. Az ún. javítószámok és a „kehelytölcsérben szűrés” bevezetésével új alapokra helyezte a súlyelemzést. A gőzsűrűség meghatározásánál egyszerűsítette a Dumas-féle eljárást. Tudományszervezői tevékenysége is jelentős, a korszerű mo.-i gyógyszerészképzés kidolgozója és bevezetője. Emlékét a BOTE Gyógyszertud. Kara által alapított ~-emlékérem őrzi (1965-től). Róla nevezték el a nagykanizsai ~ Vegyip. Műsz. Középiskolát, ill. a balassagyarmati és hajdúnánási ~ Gyógyszertárat.
Főbb művei
F. m.: A vízben feloldott oxigén meghatározása. Budapest,1888; Zsebkommentár a Magyar Gyógyszerkönyv chemiai részéhez. Budapest,1892; A gázok oldhatósága vízben. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ h.n.,1901; Feladatok a chemiai gyakorlatokhoz.Budapest,1902; Gyógyszerészi chemia. Budapest,; Trink- und Brauchwasser. In: Chemisch-technische Untesuchungsmethoden Berlin,1905; A gázok absorptiocoefficienseinek a hõmérséklettel való változásának törvényszerűségeirõl. Mathematikai és Természetzettudományi Értesítõ 1906; Módszer gõzsűrűség meghatározására. Magyar Chemiai Folyóirat 1907; Magyar Gyógyszerészkönyv. Budapest,1909; Feladatok könyve a gyógyszerészi chemiai gyakorlatokhoz. Budapest,1914; Beiträge zur Wasseranalyse. Zeitschrift für angewandte Chemie; Beiträge zur Gewichtsanalyse. Zeitschrift für angewandte Chemie 1917; Ausgewähle Untersuchungsverfahren für das chemische Laboratorium. Stuttgart,1931;
Irodalom
Irod.: Szebellédi László:W. L. egyetemi tanár tudományos működésének 40 éves jubileuma. Gyógyszerészi Közlöny 1929; Széki Tibor:Gyászbeszéd W. L. r. tag ravatalánál. Akadémiai Értesítõ 1939; Széki Tibor:W. L. Gyógyszerészi Közlöny 1939; Szahlender Lajos:Apróságok W. L.-ról. In: A Kis Akadémia Könyvtára Budapest,1940; W. L. emléke. Gyógyszerészet 1954; Pintér Margit:W. L. élete és munkássága. Budapest,1954; Loczka Alajos:W. L. Magyar Kémikusok Lapja 1958; Schulek Elemér:Megemlékezés W. L.-ról.Magyar Tudomány 1960; Halmai János:W. L. Orvosi Hetilap 1963; Szász György:Winkler centenárium. Gyógyszerészet 1963; W. L. Emlékkönyv. Budapest,1965; Szabadváry Ferenc:W. L. Budapest,1975; Szabadváry Ferenc:W. L. és az analitikai kémia iskolálája. Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1989; Kempler Kurt:W. L. emlékezete. Orvosi Hetilap 1989; Péter H. Mária:Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár,2002;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
