Zsigmond László
történész
1946-ig Weisz László
Született: 1907. december 3. Mohács, Baranya vármegye
Meghalt: 1992. április 14. Budapest
Család
Sz: Weisz Zsigmond kiskereskedő, Kohn Frida. F: Mandel Rózsa. Leánya: Zsigmond Anna (1941–) pedagógus, kandidátus; fia: Zsigmond Gábor (1946–) etnográfus, etnológus.
Iskola
A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen német–francia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1931), a történelemtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora („kiemelkedő munkássága alapján“, 1967), az MTA tagja (l.: 1970. febr. 4.; r.: 1979. máj. 11.).
Életút
Tanulmányai befejezése után állás nélküli középiskolai tanárként alkalmi szellemi munkákból élt (1931–1945); közben Palesztinában tartózkodott (1932–1937). A II. világháború idején munkaszolgálatos (1941–1945: négy alkalommal, 1943. ápr. 30.: túlélte a dorosici tífuszos munkaszolgálatos betegek táborának felgyújtását). A II. világháború után a pártiskola r. tanára (1945–1947), ill. az MDP Pártfőiskola r., majd tanszékvezető tanára (1947–1953). Az MTA Történettudományi Intézet Egyetemes Történeti Osztálya vezetője (1953–1957), az Intézet igazgatóhelyettese (1957–1961). A Pázmány Péter Tudományegyetem BTK, ill. az ELTE Történettudományi Kara előadó tanára, c. egy. docense (1949–1954), az ELTE BTK Új- és Legújabbkori Történeti Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1961. aug. 10.–1977. dec. 31.).
20. századi magyar és egyetemes történettel, diplomáciatörténettel, elsősorban a németországi imperializmus sajátosságainak vizsgálatával, francia és német történeti kapcsolatokkal, 20. századi ideológiatörténettel foglalkozott. Mint a Pártfőiskola tanszékvezető tanára jelentős szerepet játszott a pártfunkcionáriusok ideológiai képzésének megszervezésében, részt vett az első marxista szemléletű tankönyvek kidolgozásában. Irányításával indult meg a legújabbkori magyar külpolitika történetének feldolgozása, ezzel kapcsolatos forráskiadói és tudományszervezői tevékenysége is jelentős.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Izraelita Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben).
Elismerés
Kossuth-díj (1949), Akadémiai Jutalom (1961), Akadémiai Díj (1967).
Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Szocialista Munkáért Érdemrend (1955), Munka Érdemrend (arany, 1967 és 1977), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).
Szerkesztés
A Századok c. folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke.
Főbb művei
F. m.: A német katolikusok és a nemzeti szocializmus. (Századunk, 1937)
Magyarország és a második világháború. (Munka és tudás könyvtára. Bp., 1947)
A magyar nép szabadságharcai. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége vezetőképző tanfolyamának jegyzete. (Bp., 1947)
A második világháború előzményeihez. (Századok, 1947)
A második világháború. (Haladó szakszervezeti szeminárium 11. Bp., 1948)
A második világháború előzményei. (A tröténettudomány kérdései. 6. A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., 1950)
A proletariátus halhatatlan ügye: a Párizsi Kommün. (Társadalmi Szemle, 1951)
Adalékok a magyar ellenforradalmi rendszer külpolitikájához. 1929–1945. Monográfia. (Bp., Szikra, 1953)
Az amerikai és az angol imperialisták a magyar nép felszabadulása ellen. 1919–1944. (Az angol–amerikai imperialisták ellenséges tevékenysége a magyar nép ellen a két világháború között. A magyar történészkongresszus előadásai. 7. Bp., 1954)
Az „Ostforschung“ az újjáéledő nyugat-németországi imperializmus és militarizmus szolgálatában. (Századok, 1955)
A proletár internacionalizmus – a francia és a német nép békéjének alapja és záloga. 1–2. (Társadalmi Szemle, 1956)
Németország hatalmi törekvéseinek összefüggése és gazdasági meghatározottsága az imperializmus korszakában. (Az MTA Történettudományi Intézete Közleményei, 1956)
A versailles-i békeszerződés életbelépése. 1919. jún. 28.–1920. jan. 10. (Századok, 1957)
Versuche des deutschen Imperialismus, seine Machtpositionen nach Ost- und Südosteuropa hinüberzuretten. (Acta Historica, 1958)
Mehring Marx-életrajzának olvasása közben. (Társadalmi Szemle, 1958)
Két dátum. Magyarország hadüzenetének – 1941. jún. 27. – és a németek által való megszállásának – 1944. márc. 19. – előzményeihez. (Történelmi Szemle, 1958 és külön: Bp., 1959)
Az Osztrák–Magyar Monarchia széttörése és a nemzetközi viszonyok. (Századok, 1959 és külön: Bp., 1959)
Ungarn und Münchner Abkommen. – Gedanken beim Lesen von Mehrings Marx-Biographie. (Acta Historica, 1959 és külön: Bp., 1959)
Forradalom és ellenforradalom Németországban. 1918–1919. (Társadalmi Szemle, 1959)
Der Zerschlagung der Österreichisch–Ungarischen Monarchie – Österreich–Ungarn – und die internationalen Kräfteverhältnisse. (Studia historica Academiae Scientiarum Hungaricae. 23. Bp., 1960)
A német imperializmus és militarizmus újjáéledésének gazdasági és nemzetközi tényezői. 1918–1923. Monográfia. (Bp., Akadémiai, 1961; német átd. kiad.: Zur deutschen Frage. 1918–1923. Die wirtschaftlichen und internationalen Faktoren der Wiederbelebung des deutschen Imperialismus und Militarismus. Studia historica Academiae Scientiarum Hungaricae. 55. Bp., 1965)
A fasiszta fajelmélet térhódításának gazdasági és társadalmi tényezőiről. 1939–1945. (Párttörténeti Közlemények, 1962)
Die Stellung Frankreichs zum deutschen Imperialismus und Militarismus am Ende des ersten Weltkriegs. (Die Volksmassen, Gestalter der Geschichte. Festgabe für Prof. dr. Leo Stern zu seinem 60. Geburtstag. Berlin, 1962)
La politique extérieure de la Hongrie de 1933 à 1939. (Revue d’Histoire de la deuxième guerre mondiale, 1964)
A politikai katolicizmus a XIX. és a XX. században. (Az MSZMP KB Pártfőiskola Nemzetközi Munkásmozgalom Története Tanszék kiadványa. Bp., 1965)
Franciaország. 1789–1968. Monográfia. (Bp., Kossuth, 1969)
Á propos de la discussion sur la notion de la démocratie chrétienne. Studia historica Academiae Scientiarum Hungaricae. 80. Bp., 1970)
A kereszténydemokrácia fogalma körüli vita politikai értelme. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1970. dec. 3.; megjelent: MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya Közleményei, 1971)
A Párizsi Kommün helye a francia politikai gondolkodás történetében. (Századok, 1971 és külön: Bp., 1971)
Az egyetemi oktatás korszerűsítéséről. (Századok, 1972)
A kereszténydemokrácia fogalma körüli vita értelme. (Vigilia, 1972)
La place de la commune de Paris dans l’histoire des idées politiques francaises. (Studia historica Academiae Scientiarum Hungaricae. 111. Bp., 1975)
Claude Henri de Saint-Simon. A XIX. század politikai gondolkodásának történetéből. Monográfia. (Bp., Akadémiai, 1977)
Le sort de l’héritage de Saint-Simon. La manifestation de l’école saint-simonienne sous la direction d’Enfantin et Bazard. (Acta Historica, 1978)
A comte-i pozitivizmus színeváltozása. (Századok, 1979 és külön: Bp., 1979)
A pozitivizmus történetfilozófiájáról. Szociológia és történettudomány. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1980. márc. 13.; megjelent: MTA II. Osztálya Közleményei, 1980)
Auguste Comte. A XIX. század politikai gondolkodásának történetéből. Monográfia. (Bp., Akadémiai, 1984).
F. m.: tankönyvei és jegyzetei: Magyar történelem. (A Szakszervezeti Tanács Oktatási Titkársága kiadványa. Bp., 1948)
Magyarország és a második világháború. (Bp., 1948 és utánnyomások 1949-től)
Történelem az általános iskolák V–VIII. osztálya számára (Bp., 1949)
Világtörténelem. Zs. L. előadásai. Egy. jegyz. (Bp., 1950)
Az 1848-as európai forradalmak. Egy. jegyz. (Bp., 1950 és utánnyomások 1951-től)
A II. Internacionálé. Zs. L. előadásai. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
A Párizsi Kommün. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Világtörténelem. A francia polgári forradalom. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Egyetemes történelem 1941-től napjainkig. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Egyetemes történelem. Újkor. Egy. jegyz. (Az ELTE BTK kiadványa. Bp., 1951 és utánnyomások: 1952–1956; 2. kiad. 1958 és utánnyomások: 1964)
Egyetemes történelem. 1. rész. Tankönyv az általános gimnáziumok I. osztálya számára. Többekkel. (Bp., 1953)
Történelem az általános iskolák VIII. osztálya számára. Karácsonyi Bélával és Fejér Klárával. (Bp., 1953; 2. kiad. 1954; 3. kiad. 1955; 4. kiad. 1956)
Történelem az általános iskolák VI. osztálya számára. Többekkel. (Bp., 1954; 2. kiad. 1956; 3. kiad. 1957)
Történelem az általános iskolák VII. osztálya számára. Többekkel. (Bp., 1954; 2. kiad. 1956; 3. kiad. 1957)
Új- és legújsbbkori egyetemes történet. Franciaország története. 1789–1964. Egy. jegyz. (Bp., 1966 és utánnyomások (1967–1986; 12. kiad. 1988; 13. kiad. 1994).
F. m.: szerk.: Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. Szerk. Ádám Magda, Juhász Gyula, Kerekes Lajos. A bevezető tanulmányt írta Zs. L. (Bp., 1959; 2. kiad. 1961)
Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. I–VI. köt. (Az MTA Történettudományi Intézete kiadványa. Bp., 1962–1982)
Politikai és szociálios enciklikák. I–II. köt. Összeáll. Zs. L. (Az ELTE BTK Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszéke kiadványa. Bp., 1970)
Nyugat-Európa, az Egyesült Államok és a nemzetközi helyzet. 1945–1955. Egy. segédkönyv. Szerk. Zs. L. (Bp., Tankönyvkiadó, 1971).
F. m.: ford.: Marx, Karl: Osztályharcok Franciaországban. 1848–1850. (A marxizmus–leninizmus könyvtára. 21–23. Bp., 1948).
Irodalom
Irod.: Zum 75. Geburtstag von László Zsigmond. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis. Sectio Historica, 1982)
Litván György: Zs. L. halálára. (Népszabadság, 1992. 99.)
Megismerhető világtörténelem. Zs. L. születésének 100. évfordulójára, Szerk. Székely Gábor. (Az ELTE BTK Új- és Legújabbkori Történeti Tanszéke kiadványa. Bp., 2007).
neten:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2018
