Sáringer Gyula
mezőgazdasági mérnök, entomológus
Született: 1928. december 2. Magyarszerdahely, Zala vármegye
Meghalt: 2009. február 17. Keszthely, Zala megye
Iskola
Az Agrártud. Egyetemen mg.-i mérnöki okl. szerzett (1951), a mg.-i tudományok kandidátusa (1957), doktora (1973), az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1995. máj. 8.).
Életút
A Növényvédelmi Kut. Int. Állattani Oszt. tud. segédmunkatársa, tud. munkatársa (1951–1956), az int. keszthelyi laboratóriumának tud. munkatársa (1956–1966), tud. főmunkatársa (1966–1974), tud. tanácsadója (1974–1978). Az ATEK, ill. a PATE Növényvédelmi Int. tud. tanácsadója (1978–1990), kutatóprofesszora (1990–1993); c. egy. tanára (1987–1993), egy. tanára (1993. júl. 1.–1998. dec. 2.) és a PATE rektora (1993–1996), a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar Növényvédelmi Int. Növényvédelmi Állattani Tanszék emeritusz professzora (2002-től). A Francia Mg.-i Kutatóközp. ösztöndíjasa (1964–1965). Az MTA–TMB-n Ubrizsy Gábor aspiránsa (1953–1956). – Az FKGP tagja (1989–1990), a Fidesz–M. Polg. Párt ogy.-i képviselője (Zala m., 1998–2002), az Ogy. Oktatási és Tud. Biz. Felsőoktatási, Tud. és Innovációs Albiz.-ának elnöke. A keszthelyi Kármelita Egyházközség ún. templomatyája (1982-től). – A mo.-i kísérletes rovarökológiai kutatások megalapítójaként elsősorban kártevő rovarok bionómiájával, a kabócák rendszertanával fogl. A rovarok nyugalmi periódusa (dormancia) területén 20, nagy gazdasági jelentőségű kártevővel kapcsolatban tisztázta a fotóperiódus, a hőmérséklet és a tápnövény-dormanciát kiváltó szerepét. A környezeti tényezőknek a rovarok populációdinamikájára gyakorolt hatását vizsgálva több fontos elméleti megállapítást tett, és számos környezetkímélő módszert dolgozott ki kártevő rovarok ellen. Több új mo.-i kabócafaunát írt el. – Az MTA Növényvédelmi Biz. elnöke (1989–1996), a Veszprémi Akad.-i Biz. alelnöke (1990–2002). A M. Rovartani Társaság elnöke (1978–1984), a társaság választmányának örökös tagja, a M. Agártud. Egyesület Növényvédelmi Társaság elnöke (1989–2000). A M. Agrárrektori Koll. elnöke (1995–1996). Az MTA–TMB tagja (1979–1992), az OTKA Agrárzsűri elnöke (1995–1998). A M. Biológiai Társaság Ökológiai Szakoszt.-ának választmányi tagja (1986-tól). A Szt. István Akad. r. tagja. – A British Ecological Society, az amerikai National Geographic Society, a Professor Word Peace Academy, az International Union of Biological Sciences tagja. – A Vári Andor Alapítvány (1992-től), a Helikon Öröksége Kulturális Alapítvány elnöke (1997-től). A Balaton Akad. kuratóriumának tagja. – Frivaldszky Imre-emlékplakett (bronz, 1962; arany, 1985), Horváth Géza-emlékérem (1986), Zala M.-i Tanács Alkotói Díja (1990), Balaton Akadémia Emlékérme (1993), Herman Ottó-díj (1994), Festetics György-emlékérem (1995), Vári Andor-emlékérem (1995), Lovassy Sándor-emlékérem (1995), Szelényi Gusztáv-emlékérem (1995), Szent-Györgyi Albert-díj (1995), Reischl Ferenc-emlékérem (1996), Keszthely Városáért-emlékérem (1996), Moll Károly-emlékérem (1998), Széchenyi-díj (1998), Ipolyi Arnold-díj (2001), Helikon Örökség-díj (2002), Veszprémi Akad.-i Biz. Ezüst Emlékérme (2003), M. Közt. Érdemrend tisztikeresztje (2005). – A Journal of Applied Entomology (1979-től), az Acta Phytopathologica et Entomologica (1986-tól), a Georgicon for Agriculture (1989-től) és az Archives of Phytopathology and Plant Protection c. folyóiratok szerkesztőbiz.-ának tagja (1997-től).
Főbb művei
F. m.: A burgonyabogár. Jermy Tiborral. (Bp., 1955)
A repcedarázs. Kand. értek. (Bp., 1957)
Életmódtani megfigyelések a mustárdarázson. (Folia Entomologica, 1958)
Studies on the Diapause of Plum Moth. (Acta Phytopathologica, 1967)
A kísérleti rovarökológia és jelentősége a növényvédelmi rovartanban. (Növényvédelem, 1970)
A szilvamoly. V. Deseő Katalinnal, Seprős Imrével. (Bp., 1971)
A rovarok nyugalmi állapotainak jelentősége a növényvédelmi rovartanban. Kísérleti rovarökológiai tanulmány. Doktori értek. (Keszthely, 1972)
Kertészeti kártevők. Balás Gézával. (Bp., 1982; 2. kiad. 1984)
A búza kártevői. (A búzatermesztés kézikönyve. Szerk. Barabás Zoltán. Bp., 1987)
Egyenlőszárnyú rovarok. (A növényvédelmi állattan kézikönyve. 2. köt. Szerk. Jermy Tibor, Balázs Klára. Bp., 1987)
A búza fontosabb kártevői és az ellenük való védekezés irányelvei. (Keszthely, 1990)
Bogarak. (A növényvédelmi állattan kézikönyve. 3. köt. Szerk. Jermy Tibor, Balázs Klára. Bp., 1990)
Az exterior tényezők – fotóperiódus, hőmérséklet stb – szerepe a rovarok nyugalmi állapotának – dormancia – előidézésében. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1991. jan. 23.)
A rovarok nyugalmi állapotának jelentősége a növényvédelmi entomológiában. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1996. máj. 22.)
A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. Káros és hasznos állatok. Szerk. Többekkel. (Bp., 1998; 2. kiad. 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013