Belloni Gyula
atléta, síelő, gyeplabdázó
Született: 1904. február 6. Sashalom, Pest-Pilis-Solt-Kiksun vármegye
Meghalt: 1977. június 28. Budapest
Életút
A MAC atlétája; középtávfutó, hosszútávfutó, ill. síelő, gyeplabdázó és jégkorongozó is (1923–1944). Atlétikában olimpiai résztvevő (1928); magyar bajnok (1926: mezei futás); összesen 22-szeres váltó- és csapatbajnok (1924–1932). Magyar válogatott (1924–1929). Gyeplabdában magyar bajnok (1930 és 1931). 1929–33-ben Ötszörös magyar válogatott (1929–1933). Síelésben magyar bajnok (1933 és 1934: 15 km sífutás); összesen 8-szoros váltó- és csapatbajnok (1934–1942). Magyar válogatott (1933). Visszavonulása után a Honvéd Tiszti Vívó Club (HTVC) öttusázóinak és a MAC síelőinek edzője, egyúttal a Magyar Síszövetség (MSSZ) kapitánya (1942–1944).
A magyar sporttörténet egyik legsokoldalúbb sportolója. Atlétikában, gyeplabdában és síelésben is magyar bajnokságig jutott, de kiváló jégkorongozó is volt, valamint edzőként vívókkal és öttusázókkal is foglalkozott. Az 1920-as években az első magyarországi tájékozódási futóversenyek résztvevője, a sportág egyik első szervezője, s az első tájfutó terepversenyek győztese (a bp.-i Hűvösvölgyben, a népszerű Balázs-vendéglő környékén, 1925. jan. 11.-én és uo. nov.-ben). A valószínűleg első tájfutóverseny kb. 9 km-es volt, a táv útvonala: Balázs-vendéglő–Fazekas-hegy–budakeszi Erzsébet-szanatórium–János-hegyi kilátó–Balázs- vendéglő. A versenyzők ifj. Ripszám Henrik térképével indultak, az útvonalat Reich Andor tervezte. Írásaiban a tájfutó és sí terepversenyek népszerűsítéséért harcolt, szerette volna elérni, hogy azokat a magyar honvédségi kiképzés részévé tegyék.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.
Főbb művei
F. m.: A terepfutás. (Magyar Katonai Szemle, 1937).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013