Betlen Gyula
szobrász, éremművész
Született: 1879. május 8. Budapest
Meghalt: 1963. szeptember 12. Budapest
Iskola
A bp.-i iparművészeti iskolában Mátrai Lajos és Lórántfi Antal növendéke, a párizsi Julian Akadémián R. Verlet-nél tanult, majd hosszabb tanulmányutat tett Németországban és Franciaországban (1901-ig).
Életút
Hazatérése után Budapesten élt és alkotott. A bp.-i Iparrajziskola r. tanára (1915–1939).
Kiállító művész (1901-től, első műveivel először a bp.-i Műcsarnok kiállításán szerepelt). Köztéri szobrokat, síremlékeket készített, ill. az 1920-as–1930-as években sikerrel szerepelt számos hősiemlékmű-pályázaton. Legismertebb alkotása a nyíregyházi Kossuth-szobor (1912). Kisplasztikákat, érméket és plaketteket is alkotott.
Elismerés
Az Éremkedvelők Egyesülete plakettpályázatának 2. díja (1906).
Főbb művei
F. kiállítása: gyűjteményes: Könyves Kálmán Szalon (Budapest, 1913). F. m.: Tóth-család síremléke. Fritz Oszkárral (Budapest, Farkasréti Temető, 1907)
köztéren: Fekete József-emléktábla (mészkő kőtömbön bronz domborműves emléktábla, Budapest VIII. kerület, Fűvészkert, 1910)
Glóbuszt tartó nők (mészkő, alumínium épületdísz, Debrecen, Iparkamara utca, az egykori Kereskedelmi és Iparkamara épületének tetején, ill. homlokzatán, 1911)
Kossuth-emlékmű (bronz, mészkő szoborcsoport, Nyíregyháza, Kossuth tér, a Városházával szemben, felállítva: 1912. szept. 29.)
I. világháborús emlékmű (mészkő szoborcsoport, Mórahalom, Szent László-park, 1927; József főherceg avatta fel 1927. szept. 4-én)
Patrona Hungariae (beton és műkő épületdísz, Miskolc, Deák tér, az Erdőigazgatóság épületén, 1939).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
