Batthyány Fülöp, németújvári hg.
nagybirtokos
Született: 1781. november 19.
Meghalt: 1870. július 22. Körmend
Család
Sz: Batthyány Lajos József (1753–1806), gr. Pergen Márta Erzsébet (1755–1815). Testvére: gr. Batthyány János Baptist (1784–1865) nagybirtokos. Nőtlen.
Életút
A győri csatában (1809) ezredesként vett részt, saját költségén 300 fős sereget állított ki. Vas vm. örökös főispánjaként 1830- ban elrendelte az uradalmi számítások magyar nyelven történő vezetését; 1831-ben magyar–német gazdasági szótárt adott ki. A reformországgyűlések ismert szónoka volt. Körmend város építészeti képét tekintve maradandó nyomot hagyott: az 1810-es években kezdte el városrendező tevékenységét; az 1816-os tűzvész után elrendelte az utcák kiszélesítését, a házak meghatározott rend szerinti újjáépítését. Klasszicista stílusban átépítette a híres körmendi Batthyány-kastélyt, ill. ő emeltette a Maria Immaculata, a Nepomuki Szent János-szobrot, befejezte a várkertben az apja által emeltetett obeliszket, amelynek réztábláján dicső elődei neveit sorolta fel. Nagy építkezéseket kezdeményezett és valósított meg továbbá Enyingen és Érden is. Enyingen megépíttette a klasszicista stílusú Nepomuki Szent János-templomot, amely a Mezőföld egyik legszebb, legmonumentálisabb műemlék temploma lett (1838–1840), ill. sokat tett a modern Érd kialakításáért is.
Gyűjtötte a római kori régészeti leleteket. Felvásárolta Farkas László és Petrédy Antal gyűjteményét (amelyek nagyrészt az 1819– 1820-as szombathelyi ásatások anyagát tartalmazták), majd felajánlotta az akkoriban alapított Magyar Nemzeti Múzeumnak (MNM).
Híres volt jótékonykodásáról és adományairól. Testvérével a Magyar Tudós Társaság alapító tagja. Mikor megtudta, hogy gr. Széchenyi István birtokai egy évi jövedelmét, azaz 60 000 forintot ajánl fel az akadémia megalapítására, testvérével együtt úgy döntött, hogy ketten együtt ők is adnak ugyanennyit (Fülöp 50 000, János 10 000 forintot adott). 1860-ban további 10 500 forintot adott az MTA-nak.
Emlékezet
Róla nevezték el az enyingi Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskolát. Érden emlékét őrzi a város fejlesztésére kidolgozott Batthyány-terv (2006–2010).
Irodalom
Irod.: Demeter Zsófia: Herceg B. F. enyingi uradalmának szántóművelése. 1806–1870. (Agrártörténeti Szemle, 1996)
Demeter Zsófia: Változások herceg B. F. enyingi uradalmában. 1806–1870. (Honismeret, 2003)
Kondicsné Kovács Éva: B. F. (Testis temporis – Az idő tanúja. Körmend, 2005).
Megjegyzések
1. a család ezen ágában az elsőszülött örökölte a hercegi címet, a többi testvér gróf volt! 2. A források ellentmondásosak arról, hogy a két Batthyány testvér mennyi pénzt és mikor adott az MTA-nak?
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
