Bánffy György
színész, politikus
1962-ig Hunyadi-Buzás György
Született: 1927. június 19. Budapest
Meghalt: 2010. szeptember 3. Korfu
Temetés: 2010. szeptember 22. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Hunyadi-Buzás Endre jogász, politikus, a Magyar Élet Pártja országgyűlési képviselője (1941–1944), Pápay Klára (1900–1984). Testvére: Bánffy Endre (1936–) orvos. F: 1955-től Sátory Matild gyógypedagógus. Leánya: Bánffy Eszter (1957–) régész, az MTA doktora; fia: Bánffy András (1960–) állatorvos.
Iskola
Középiskoláit az egri Ciszterci Gimnáziumban (1937–1941) és a bp.-i Érseki Katolikus Gimnáziumban végezte (1941–1945), Budapesten éretts. (1945). A Pázmány Péter Tudományegyetemen (1945), a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult (1950– 1953), színész okl. szerzett (1953).
Életút
Az ország német megszállása után részt vett a nemzeti ellenállási mozgalomban (apja kapcsolatban állt Bajcsy-Zsilinszky Endrével, ill. szülei közösen hamis igazolványokkal zsidó származású színészeket mentettek). A II. vh. végén szovjet hadifogságban volt, egy temesvári hadifogolytáborban volt (1944–1945). Jogi tanulmányainak megszakítása után Budapesten magántisztviselő és moziüzemvezető (1945–1949). Anyja biztatására kezdte el a színészi pályát: a filmgyári színészcsoport tagja (1949–1950), majd főiskolai tanulmányai mellett a Nemzeti Színházban játszott (1950–1953). Az Állami Bábszínház (1953–1954), a Fővárosi Operettszínház (1954–1960), a pécsi Nemzeti Színház (1960–1971), a József Attila Színház művésze (1971-től). A Zeneművészeti Főiskola beszédtanára (1978-tól).
A forradalom idején a munkahelyi munkástanács tagja (1956. okt.–nov.), az MDF tagja (1989-től). Országgyűlési képviselő (1985-től; 1985–1990: pártonkívüli, Budapest 4. sz. választókerület [II. kerület]; 1989–1990: az Ellenzéki Demokraták parlamenti csoportjának vezetője; 1990–1994 MDF, Budapest 1. sz. választókerület [I.–II. kerület]). Egyike azon 21 képviselőnek, aki nemmel szavazott a Bős–Nagymarosi Vízlépcsőre (1989). Az MDF frakció elnökségi tagja (1990–1994), az MDF etikai bizottságának tagja (1994–2000). Az Anyanyelvápolók Szövetsége (1989-től), a Polgári Tanácsadó Szolgálat elnöke (1990-től). A Magyar Vadászok Országos Szövetsége elnöke (1990. máj.-jún.).
Kiváló beszédtechnikájú, kellemes orgánumú drámai színész volt, aki számos előadóestet is tartott. Szívesen játszott történelemformáló államférfiakat: monodrámákban mutatta be a nemzeti sorsfordító idők kiemelkedő gondolkodású magyar személyiségiet (gr. Bethlen Miklóst, gr. Széchenyi Istvánt, Kossuth Lajost, Zrínyi Miklóst). Igen jelentős szerepet vállalt a nyelvművelés, a beszédkultúra népszerűsítésében.
Elismerés
A Magyar Köztársaság arany érdemkeresztje (1992), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994). Jászai Mari-díj (1965), érdemes művész (1971), SZOT Díj (1979), kiváló művész (1983), Kazinczy-díj (1989), Magyar Örökség Díj (1999), Kossuth-díj (2001), Bárczi-harang (2002), Magyar Szabadságért Díj (2010).
Szerkesztés
Vadászati írásai a Nimródban jelennek meg.
Főbb művei
F. szerepei: Lear király (Shakespeare:, Pécs, 1965)
Pekella (Illyés Gyula: Tiszták, Pécs, 1969)
I. Miklós cár (Korosztiljov, Vagyim: A kőszobor léptei, József Attila Színház, 1973)
Ékes-érdes anyanyelvünk. (Egyetemi Színpad, 1975)
Bethlen Miklós (Bethlen Miklós–Nemeskürty István: Noé galambja, Játékszín, 1978)
Széchenyi István (Siklós Olga: A legnagyobb magyar, Vigadó Színház, 1983)
Mitterer, Felix: Szibéria. (Monodráma, 1993)
Knurr (Mnouchkine, Adrian–Mann, Klaus: Mephisto, József Attila Színház, 1994)
Dózsa (Székely János:, József Attila Színház, 2000)
Széchenyi (Széchenyi István: A legnagyobb magyar, Budaörsi Játékszín, 2001)
Kossuth Lajos (Szakonyi Károly: Turini nyár, Madách Színház, 2002)
Idősebb férfi (Thuróczy Katalin: Cselédlépcső, József Attila Színház, 2002)
Rank (Ibsen: Nóra, József Attila Színház, 2005)
Tanácsos (Molnár Ferenc: Az üvegcipő, Forrás Színházi Műhely, 2008)
A jeruzsálemi pátriárka (Lessing: Bölcs Náthán, Evangéliumi Színház, 2008)
előadóestjei: Anyád nyelvét bízták rád a századok; Sütő András: Nagyenyedi fügevirág; A levegő hőse. F. filmjei: Dalolva szép az élet (1950)
Ketten haltak meg (1966)
Tiltott terület (1968; Velencei Oroszlán 1969)
Magasiskola (1969)
Cannes különdíj 1970)
Sirokkó (1969)
Arc (1970)
Érik a fény (1970)
Harminckét nevem volt (1972)
Tűzoltó utca 25. (1973)
141 perc a befejezetlen mondatból (1974), Az ötödik pecsét (1976)
Töredék az életről (1980)
Kettévált mennyezet (1981)
Mephisto (1981)
Kettévált mennyezet (1982)
Redl ezredes (1984)
Tüske a köröm alatt (1987)
Küldetés Evianba (1988)
Rokonok (2006). F. tv: Ketten haltak meg. (1966)
Eötvös Loránd (1969)
Puskás Tivadar. (1970)
Végh Antal: Aranyalma. (1971)
Raffai Sarolta: Rúgósoron. (1971)
Thurzó Gábor: Angyal a karddal. (1972)
Kassák Lajos: Hazai történetek. (1972)
Nemeskürty István: György barát. (1972)
Hunyady Sándor: Három affér. (1972)
Ginzburg, Lev: A fekete Mercedes utasai. (1973)
Jókai: És mégis mozog a föld. (1973)
Kaposy Miklós: Peres feleim. (1973)
Kertész Ákos: Oda-vissza. (1975)
Szabó Gyula: Gyémántok. (1976)
Bereményi Géza: Fejezetek a Rákóczi szabadságharcból. (1977)
Szemes Marianne: Alízka. (1977)
Szalkai Sándor: Messinger István, az elefánt. (1978)
Vészi Endre: Muslicák a lisztben. (1978)
Berkesi András: Küszöbök. (1979)
Fóti Andor: Halál a pénztárban. (1981)
Szabó Gyula: Petőfi. (1981)
Gáspár Margit: Fekete császár. (1983)
Bokor Péter: Királygyilkosság. (1984)
Linda (1984– 1989)
Ungvári Tamás–Polgár András: Kémeri. (1985)
Móricz Zsigmond: Míg új a szerelem. (1985)
Szakonyi Károly: Kardok, kalodák (1986)
Bokor Péter: Századunk. (1986)
Földesi József: Bújdosó András számonkérése. (1987)
Fekete Sándor: Szigorú idők. (1988)
Nagy Lajos: Két fiú ült egy padon. (1988)
Habe, Hans: Küldetés. (1989)
Földesi József: Tűréshatár. (1989)
Faludy György születésnapja. (1990). F. rádió: Móricz Zsigmond: Tündérkert. (1967)
Ibsen: Peer Gynt. (1972)
Poétacenzúra Debrecenben. A Magyar Rádió Karinthy Színpada. (1976)
És–Páratlan oldalak. (1979)
Flavius Josephus: A zsidó háború. (1980)
Kaposy Miklós: Színek a színházak történetéből. (1980)
Kaposy Miklós: Lapok a lapok történetéből. (1980)
Karc. (1980)
Kaposy Miklós: Nem volt mindig papsajt. (1980)
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem. (1984)
Volt egyszer egy társulat. (1984)
Sinkó Ervin: Optimisták. (1984).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013