Incze Miklós
történész
Született: 1922. január 23. Szeged
Meghalt: 2010. október 20. Budapest
Temetés: 2010. november 6.
Temetési hely: Óbuda, szóróparcella
Család
Sz: Incze Miklós, Schenker Mária. F: Kalmár Gizella. Leánya: Incze Gyöngyi, Incze Mária és Incze Márta.
Iskola
A szegedi Baross Gábor Gimnáziumban éretts. (1940), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem, ill. Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karán középiskolai tanári okl. (1944), doktori okl. szerzett (1945), a történelemtudományok kandidátusa (1956), doktora (1989).
Életút
A II. vh. végén négy évig, mint magyar állampolgár Romániában maradt, szerződése lejárta után Budapesten telepedett le. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Társadalomtudományi Intézete egy. tanársegéde (1945–1946), az Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék egy. adjunktusa (1946–1949) és a Tanszék vezetője (1948–1949). Az MTA Történettudományi Intézete tud. munkatársa (1949–1957), egyúttal az ELTE Történettudományi Kar, ill. BTK Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék tanszékvezető egy. docense (1953–1956), egy. tanára (1956. szept. 15.–1958; koncepciós eljárással eltávolították: 1958; rehabilitálták: 1990). A Központi Gazdasági Levéltár levéltárosa (1958–1964), a Magyar Országos Levéltár (MOL) IV. Gazdasági Iratanyagokat őrző Osztályának főlevéltárosa (1964–1966). Az MTA Történettudományi Intézete tud. főmunkatársa (1966–1991) és a Dokumentációs és Tudományos Információs Osztály vezetője (1971–1985), az Intézet nyugdíjas tud. tanácsadója (1991-től). A Debreceni Tudományegyetem és az ELTE Lenin Intézet előadó tanára (1950–1952).
Új- és legújabbkori gazdaság- és ipartörténettel, üzemtörténeti kutatásokkal foglalkozott. Az 1950-es években megindult, a két vh. közötti Magyarország történetét feldolgozó akadémiai kutatói programban az 1929–1933. évi nagy gazdasági világválság magyarországi hatását kutatta. Kiemelkedő munkát végzett a modern magyar ipar kialakulásának feltárásában, ill. a két vh. közötti korszak gazdaságtörténetének kutatásában. Az MTA Történettudományi Intézete osztályvezetőjeként évtizedekig irányította a Magyarországról külföldön megjelent történeti irodalom gyűjtési munkálatait. Jelentős eredményeket ért el az üzemtörténet-írás módszertani kérdéseinek tisztázása terén, irányításával több ipari és mezőgazdasági üzemi monográfia készült. Összehasonlító fasizmustörténeti kutatásai is értékesek (Ormos Máriával). Feldolgozta a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem 1945 utáni történetét.
Elismertség
Az MTA Történettudományi Bizottság Kiadványügyi Albizottságának tagja (1986-tól). A Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztályának alelnöke (1967–1975), elnöke (1975–1986), a Társulat alelnöke (1986–1991), igazgatóválasztmányának tagja (1991-től).
Elismerés
Szocialista Kultúráért (1975), Molnár Erik-emlékérem (1986), 1956-os Emléklap (1991).
Szerkesztés
A Világtörténet felelős szerkesztője (1986-tól). A Századok munkatársa, egyetemes történeti rovatának vezetője (1963–1975), a folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1976–1991).
Főbb művei
F. m.: Agrárreformok Közép- és Délkelet-Európában. (Társadalomtudomány és politika. Kolozsvár, 1946)
Bevezetés a társadalomtörténetbe. (Kolozsvár, 1948)
A kapitalizmus győzelme és megerősödése kora. II. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
A magyar munkásosztály helyzete e világgazdasági válság éveiben. Kubitsch Imrével. (Magyar–Szovjet Közgazdasági Szemle, 1951)
Válság és nyomor a Horthy-rendszerben. (Bp., 1952)
A dolgozó parasztság helyzete az ellenforradalmi rendszerben. Petőcz Pállal. (Bp., 1954)
A pénzügyi válság és előzményei s a magyarországi finánctőke az 1929–1933. évi világgazdasági válság idején. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1954)
A mezőgazdaság, a külkereskedelem s a pénz és hitelügyek alakulása Magyarországon az 1929–1933. évi gazdasági válság idején. Kand. értek. is. (Bp., 1955)
Az újkor története. (Az emberiség története. Bp., 1963)
A Csepelen megtelepült ipari és kereskedelmi vállalatok története. Jenei Károllyal. (Csepel története. Bp., 1965)
A közép- és délkelet-európai államok a két világháború között. Szerk. (Bp., 1966; oroszul: Moszkva, 1966)
A polgári forradalmak és az újkor. Makkai Lászlóval. (Minerva Zsebkönyvek. Bp., 1969)
A kortörténet elvi és módszertani problémái. (Századok, 1970; németül: Acta Historica, 1970)
A történelem valóságos és nemzeti aspektusáról. (Történelmi Szemle, 1971)
Az európai fasiszta nagyhatalmak és rendszerek eredetének és jellegének kérdéséhez. Ormos Máriával. (Párttörténeti Közlemények, 1974)
Európai fasizmusok. 1919–1939. Ormos Máriával. (Bp., 1976)
A fasizmus és a német befolyás erősödése. (Magyarország története. VIII/2. köt. 1919–1945. Bp., 1976; 3. jav. kiad. 1984)
Népszerűsítés és szaktudomány. (Történelem és tömegkommunikáció. Bp., 1976)
Kortörténet és munkásmozgalom-történet. (Munkásmozgalom-történet, társadalomtudományok. Bp., 1978)
Az 1929–1933-as válság mai szemmel, mai tanulságokkal. Erdős Péterrel, Kis Aladárral. (Közgazdasági füzetek. Bp., 1979)
A gazdasági világválság hatása Magyarországon. (Az 1929–1933-as válság mai szemmel, mai tanulságokkal. Bp., 1979)
Az üzemtörténet-írás kérdései. Elméleti és módszertani tanulmányok. Szerk. (Bp., 1979)
Az üzemtörténet-írás kapcsolata más történeti ágazatokkal és társadalomtudományokkal. (Századok, 1980)
Faschismus und Krise. Ormos Máriával. (Bp., 1980)
A fasiszta ideológiák alapjairól. Ormos Máriával. (Századok, 1981)
Fasizmus és válság. (A fasizmus ideológiájáról. Bp., 1983)
A jelenkori üzemtörténet-írás elméleti és módszertani kérdései. Tud. tevékenység tézisszerű összefoglalása. Doktori értek. (Bp., 1988)
Fasiszta, fasiszta jellegű és diktatórikus rendszerek és mozgalmak az európai országokban a két világháború között. (Világtörténet, 1988)
Az erdélyi magyar felsőoktatás. Szerk. (H. n., 1996)
Das stalinische Modell und die industriellen und landwirtschaftlichen Betriebe in Ungarn. (Stalinist Model in Hungary. Bp., 1996)
Magyar történet- és társadalomtudomnyi műhelyek a kolozsvári magyar egyetemen. 1940–1949. (Erdélyi Múzeum, 1997)
A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem. 1945–1959. Szerk. (Bp., 1999).
Irodalom
Irod.: I. M. (Világtörténet, 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
