Esterházy Miklós, galántai hg.
nagybirtokos, műgyűjtő
Született: 1765. december 12. Bécs
Meghalt: 1833. november 25. Como, Itália
Család
Nagyapja: Esterházy Miklós József (1714–1790) nagybirtokos, honvédtiszt. Sz: Esterházy Antal. F: Maria Hermenegilde von Lichtenstein (1768–1845). Fia: Esterházy Pál Antal (1785–1866) politikus, diplomata, nagybirtokos, az MTA tagja és Esterházy Miklós (1799–1833) nagybirtokos, politikus.
Iskola
A bécsi Theresianumban tanult. Ifjúkorában utazásai során bejárta Nagy-Britanniát, Franciaországot és Itáliát, s nagy jártasságot szerzett a művészetekben.
Életút
Katonatisztként II. József birodalmi hadseregében szolgált; részt vett az osztrák–török háborúban (1788–1789), majd a bécsi magyar testőrséghez került (1791-től), testőralhadnagyi (1791–1794), testőrhadnagyi (1794–1796), tábornoki (1796–1803), altábornagyi (1803–1817), táborszernagyi rangfokozatban (1817-től). A napóleoni háborúk idején, saját költségen szerelt fel egy önkéntes ezredet (1797), majd a 32. gyalogezred tulajdonosa (1802-től), a nemesi testőrség kapitánya (1803-tól). Napóleon őt akarta Magyarország királyává tenni, ezt azonban a herceg elutasította (1809-ben).
A rendkívül művelt főúr a művészetek és a tudományok nagy barátja, bőkezű mecénása volt. Kismartonban ő alapította meg az Esterházy Képtárat, az 50 000 metszetből és 3500 rajzból álló gyűjtemény jórészt az ő szerzeménye. Figyelme minden korra kiterjedt, a felvilágosodás szellemében teljességre törő, enciklopédikus gyűjtemény kialakítására törekedett; képtárában az itáliai reneszánsz, a barokk, ill. a németalföldi festők munkái is megtalálhatóak voltak. A képtárat először a laxenburgi kastélyban nyitották meg (1812-ben, katalógus is készült róla, 528 képpel), nem sokkal később a mariahilfi nyári palotában volt látogatható (1815-ben, az újabb katalógus 542 képet írt le). Építészeti érdeklődése a kismartoni kastély klasszicista átépítésére szorítkozott (1795–1805), amelyet a napóleoni háborúk miatt nem tudott befejezni. Újjászervezte továbbá a híres Esterházy-zenekart (1794- ben), híres érem- és csigagyűjteményt is alapított, ill. nevéhez fűződik egy zenei és színháztörténeti tár (ebből alakult meg az Országos Széchényi Könyvtár Színháztára) és egy ásványtár (ebből jött létre a Természettudományi Múzeum Ásványtára) megalapítása is. Az 1800-as évek elején Kismarton valódi kulturális központtá vált, híres színházi- és opera-előadásokat, koncerteket tartottak ott. Végrendeletében 14 400 koronát hagyott a Magyar Tudós Társaságra.
Emlékezet
Ismert képét Martin Knoller festette (1790 körül, olaj).
Elismerés
Az Aranygyapjas Rend lovagja, a Szent István Rend nagykeresztese.
Irodalom
Irod.: Meller Simon: Az Esterházy Képtár története. (Bp., 1915)
Die Fürsten Esterházy. Magnaten, Diplomaten und Mäzene. Kiállítási kat. (Eisenstadt, 1995)
Mőcsényi Mihály: Eszterháza fehéren –feketén. (Bp., 1999)
Von Bildern und anderen Schätzen. Die Sammlungen der Fürsten Esterházy. (Wien–Köln–Weimar, 1999)
Italianische Kunst aus der Sammlung des Fürstenhauses Esterházy. Von Raffael bis Tiepolo. Kiállítási kat. Szerk. Barkóczi István. (Frankfurt am Main, 1999)
Barkóczi István: E. M. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
