Balázs Péter
levéltáros, történész
Született: 1922. november 9. Kiskunhalas
Meghalt: 1991. október 23. Budapest
Család
Sz: Halász Mária. Apja földműves napszámos volt. F: 1954-től Dobszay Ida középiskolai tanár. Fia: Balázs Péter (1958. nov. 11.) és Balázs Győző (1963. szept. 2.). Testvére: Balázs János (1921–) könyvtáros és Balázs Irén (1931–).
Iskola
A kiskunhalasi gimnáziumban éretts. (1942), a Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1948), az ELTE BTK-n levéltáros okl. szerzett (1950), a történelemtudományok kandidátusa (1979).
Életút
A csepeli Jedlik Ányos Gimnázium r. tanára (1948–1949), a Magyar Országos Levéltár gyakornoka (1949–1950), a Győr-Sopron Megyei Közlevéltár igazgatója (1950–1952). A Levéltárak Országos Központjában, ill. a Levéltári Igazgatóságon a dunántúli levéltárak szakreferense (1952–1978), a Magyar Országos Levéltár főlevéltárosa és a Reprográfiai Osztály vezetője (1978–1979), az Új Magyar Központi Levéltár főigazgató-helyettese (1979–1984).
Helytörténettel, elsősorban Győr és környéke újkori történetével, társadalom-, gazdaság- és ipartörténetével, az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc és az 1918-as forradalmak győri vonatkozásaival, ill. általános levéltári kérdésekkel fogl. Többször végzett hungarica-gyűjtéseket külföldi levéltárakban: a Vatikáni Titkos Levéltár anyaga alapján kiadta Viale Prelà bécsi pápai nunciusnak az 1848–1849-es magyarországi eseményekkel kapcsolatos jelentéseit. Részt vett a magyar levéltárügy szakmai- metodikai irányításában, jelentős szerepet vállalt fejlesztési elveinek kidolgozásában.
Elismertség
A Magyar Történelmi Társulat igazgató-választmányának tagja (1975-től). A Levéltári Tanács titkára (1974-től).
Elismerés
Szocialista Kultúráért (1971), Munka Érdemrend (ezüst, 1976).
Szerkesztés
A Levéltári Szemle felelős szerkesztője.
Főbb művei
F. m.: A területi levéltárakban található feudáliskori összeírások katalógusának elkészítése. (Levéltári Híradó, 1957)
Győr társadalma a polgári forradalom előtt. (Történeti statisztikai évkönyv, 1960)
A „magyar Marseille”. Társadalmi harcok Győrött és Győr megyében. (Arrabona, 1961)
Győr megyei parasztmozgalmak 1848-ban. – A „vérvörös csütörtök” győri eseményei. (Arrabona, 1962)
Az első győri iparműkiállítás 1846-ban. (Arrabona, 1963)
Les archives d’état de Hongrie en 1962. (Bp., 1963)
Győr város történetének kérdései. Győr a feudalizmus végén. (Levéltári Szemle, 1964)
Egy kereskedőcsalád élete és üzleti tevékenysége Győrött a 19. század közepén. (Történeti Statisztikai Évkönyv, 1965–1966)
A magyar levéltárügy. 1945–1969. Adatok a huszonöt éves fejlődés történetéhez. (Levéltári Közlemények, 1970)
Lukács Sándor. (Petőfi és kora. Bp., 1970)
Viale Prelà bécsi pápai nuncius jelentései az 1848-as magyar forradalomról. (Levéltári Közlemények, 1974)
A céhrendszer problémái Győrött a XIX. század első felében. (Arrabona, 1976)
Guide to the Archives of Hungary. Szerk. (Bp., 1976)
Zichy Ottó és liberális társai a győri és a mosoni megyegyűléseken. 1843–1847. (Győr, 1979)
Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. Kand. értek. is. (Bp., 1980)
Magyarország levéltárai. Szerk. (Bp., 1983)
A megyei városok iratanyaga a Horthy-korszak utolsó éveiben és a frontvonal áthaladása idején. 1–2. (Levéltári Szemle, 1988)
Teleki Pál miniszterelnök kezdeményezése 1939-ben a magánlevéltárak helyzetének rendezésére. Dokumentumok az 1947. évi XXI. tc. előkészítésének történetéhez. (Levéltári Szemle, 1990)
A VKM „repülő bizottságának” szemleútja 1945 augusztusában a nyugat-dunántúli könyvtári, levéltári és muzeális értékek kárának felmérésére és védelmének megszervezésére. (Levéltári Szemle, 1991)
A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. tc. útja Sopron vármegye kezdeményezésétől az 1947. évi kihirdetésig. (Levéltári Közlemények, 1993).
Irodalom
Irod.: Dóka Klára: B. P. (Levéltári Szemle, 1992)
Bélay Vilmos: B. P. (Levéltári Közlemények, 1992).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
