Gábry György
zenetörténész, muzeológus
Született: 1927. április 23. Isztambul, Törökország
Meghalt: 1998. július 3. Szombathely
Család
Szülei az 1920-as években külföldre mentek, születése után visszatértek Nagyváradra. Sz: Gábry Sándor postai műszaki ellenőr, Daday Ilona zenetanár. ő anyjával Romániában maradt, 1947 őszén települt át Magyarországra (anyja 1951-ben repatriált). 1951-től nős, f: Léderer Antónia (1935–) gyógyszerész. Leánya: Gábry Borbála (1959–) és Gábry Anna (1962–).
Iskola
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Szabó Ferencnél zeneszerzést tanult (1947–1952), majd a zenetudományi tanszakon Bartha Dénes, Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence növendéke (1952–1957), zenetörténész okl. szerzett (1957). Tanulmányai idején a Bartók Béla Népi Kollégium alapító tagja (1947-től). Az MLEE-n esztétika szakon végzett (1975).
Életút
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Zenei Gyűjteménye (1957–1974), az MTA Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Gyűjteménye tud. munkatársa (1974–1979), egyúttal a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Liszt Múzeumának kezelője (1976–1979). A Néprajzi Múzeum Zenei Gyűjteményének muzeológusa (1979-től).
Régi magyar hangszeres zenével, a magyar hangszeres zenekultúra emlékeivel, azoknak művelődés- és kultúrtörténeti jelentőségével foglalkozott. Jelentős szerepet vállalt az országos hangszerkataszter kidolgozásában, munkáinak elindításában és szervezésében. Muzeológusként kezdeményezte Kovács Lajos hegedűkészítő mester műhelyanyagának megvásárlását, ahol egy hangszeres javítóműhelyt rendezett be. A Zeneműkiadó Musica Rimata sorozatában közreadta J. Fuchs és J. G. Albrechtsberger műveit. Több népszerű zenei ismeretterjesztő könyvet és számos zenekritikát is írt. Több szakmai kiállítást rendezett (Fertődön, Budapesten, a Liszt-emlékszobákban), elkészítette a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Liszt Múzeumának leíró lajstromát. A BME Vízgépek Tanszékének felkérésére elkészítette a margitszigeti Bodor-kút (= zenélő kút) zenei felülvizsgálatát, valamint zenélő mechanizmusának új programját.
Elismertség
Az MTA Zenetudományi Bizottsága tagja.
Elismerés
Szocialista Kultúráért (1965), a Liszt Társaság díszoklevele.
Főbb művei
F. m.: Brandenburgi Katalin virginálja. (Folia Archaeologica, 1959)
Marie Antoinette aranyhárfája. (Folia Archaeologica, 1961)
Das Meisterbuch der Pester Instrumentenmacher-Innung. (Studia Musicologica, 1962)
M. P. Muszorgszkij. (Zenei kiskönyvtár. 25. Bp., 1963)
II. József gyermekkori csembalója. (Arrabona, 1964)
Das Klavier Beethovens und Liszts. (Studia Musicologica, 1966)
Das reiseklavichord W. A. Mozarts. – Neuere Liszt-Dokumente. (Studia Musicologica, 1968)
Régi hangszerek. (Bp., 1969; 2. kiad. 1976; németül, angolul és franciául is)
A pesti hangszerkészítő céh mesterkönyve. (Folia Archaeologica, 1970)
Le „tárogató”, ancien chalumeau hongrois. (Studia Musicologica, 1971)
A Magyar Nemzeti Múzeum zenei gyűjteményének kialakulása. (Folia Archaeologica, 1971; angolul: Studia Musicologica, 1972)
Adalékok Balassi Bálint énekelt verseinek dallamaihoz. (Filológiai Közlöny, 1973)
Liszt Ferenc zongorái. (Folia Historica, 1973)
Hangszertörténeti tanulmányok. 1–3. (Magyar Zene, 1977–1978)
Egy hangszertípus útja Ázsiától Európáig. 1–2. (Magyar Zene, 1979–1980)
Liszt Ferenc és C. F. Weitzmann. (Magyar Zene, 1983)
A magyar hegedű. (Ethnographia, 1983).
Irodalom
Irod.: Fontana Gát Eszter: G. Gy. emlékére. (Magyar Zene, 2001)
Ifj. Kodolányi János: G. Gy. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
