Lederer Ábrahám
pedagógus
Született: 1827. január 9. Libschovitz, Csehország
Meghalt: 1916. szeptember 17. Budapest
Iskola
Középiskoláit (1840-1843) és az egyetemet (1846–1849) és a tanítóképző intézetet is Prágában végezte (1850–1851); közben a csehországi Teplicben egy nagykereskedő segédkönyvvezetője, majd uo. nevelő (1843–1846), ill. br. Habern házánál szintén nevelőként működött (1849–1850). Csak az 1850-es években tanult meg magyarul.
Életút
Mährisch-Neustadtban házitanító, egyúttal behatóan foglalkozott a természettudományokkal (1852–1853), Ludenburgban altanító (1853). Magyarországon telepedett le: Tatán igazgató-tanító (1854–1857), a pesti izraelita mintaiskola alapító tanítója (1857–1858), a mintaiskolai tanítóképző intézet igazgatója (1858–1867), a pesti állami tanítóképző intézetek igazgatója (1868– 1889), nyugdíjazták (1889).
Az Országos Közoktatási Tanács tagja (1869-től).
A 19. sz. egyik jelentős pedagógusa. Tatai működése idején ő adta ki az első népiskolai értesítőt, s az ottani tanítóképző intézetet főiskolai rangra emelte. Miután a budai helytartótanács Pestre helyezte megszervezte az első izraelita mintatanodát, ill. később azt tanítóképezdévé alakította. A pesti zsidók támogatásával megalapította az Országos Izraelita Tanítóegyesületet (1867-ben), majd Mayer Miksával és Molnár Aladárral részt vett az Országos Nőiparegyesület alapításában. De ő rakta le az Országos Paedagogiai Múzeum alapjait is. A magyar kormány megbízta a népiskolai magyar olvasó- és tankönyvek német nyelvre történő átdolgozásával. ő honosította meg a szünidei gyermektelepeket is. Műfordítóként számos magyar pedagógiai szakmunkát tolmácsolt német nyelvre. Végrendeletében 40 000 koronát adott az MTA-nak.
Emlékezet
A hazai tanítók 1882-ben megünnepelték 25 éves működését, ebből az alkalomból arany tollat adtak át neki. A magyar kormány és az Országos Izraelita Tanítóegyesület születésének 70. évfordulójáról is megemlékezett (1897-ben).
Szerkesztés
Az Izraelita Mintaiskola és az Országos Izraelita Tanítóképző Intézet Értesítője szerkesztője (1857-1867).
Főbb művei
F. m.: A természettudományok befolyása az ember erkölcsi nevelésére. (Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönye, 1873/74)
A lélek psychológiájának physikája. (Népnevelők Lapja, 1875)
Nevelés és embertan. (Néptanítók Lapja, 1876)
A szoktatás módszere. (Bp., 1877)
A példaadás módszere szülők, tanítók és más emberbarátok számára. (Bp., 1877)
Az oktatás módszere. (Bp., 1880)
Az én paedagogiai rendszerem. (Népnevelők Lapja, 1882)
Az ápolás módszere. (Bp., 1884)
A testi büntetés a családban és az iskolában. (Bp., 1884)
A tanító teendője az egy tanítóval bíró izr. népiskolában. (Bp., 1884)
Elmélkedések az emberi képességek felett. (Bp., 1888)
Az életkomolyságra való nevelés. (Bp., 1888)
A gyermekek iránti szeretet. (Bp., 1889)
A kedély nevelése. (Bp., 1889)
A Jelképzés, mint függelék minden neveléstanhoz. (Bp., 1891)
Neveljünk munkaszeretetre! (Bp., 1893)
A napi sajtó psychológiája és paedagogiája. (Bp., 1893)
A világnézet és a nevelés feladata. (Bp., 1895)
Az iskola belső életének szervezete. (Bp., 1896)
Híres emberek ismertető jelei és fejlődésük feltételei. (Pécs, 1896)
Állam és iskola, társadalom és iskola. (Bp., 1896)
A népiskolai tanterv revíziójához. (Bp., 1897)
A hosszú életre való nevelésről. (Bp., 1897)
A socialis kérdés és az iskola. (Bp., 1898)
A népiskolai közoktatás törvénye. 1868–1898. (Bp., 1899)
Az osztatlan iskolai tanterv kérdése. (Bp., 1900).
Irodalom
Irod.: Ferenczi Zoltán: L. Á. (Család és iskola, 1882)
Gy.: Egy öreg tanár jubileuma. (Vasárnapi Ujság, 1897)
Zsengeri S.: L. A. emlékezete. (Izraelita Tanügyi Értesítő, 1916).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
