Lónyay Gábor, nagylónyai és vásárosnaményi
politikus, mezőgazda, gazdasági író
Született: 1805. október 4. Deregnyő, Zemplén vármegye
Meghalt: 1885. augusztus 5. Teplicfürdő
Család
Sz: Lónyay Gábor (1778–1824) Ung vm. főispánja, br. Prónay Piroska. F: Kazinczy Ottília, Kazinczy Gábor (1818–1864) nővére.
Iskola
Középiskoláit a pozsonyi evangélikus líceumban és a késmárki evangélikus kollégiumban (1814–1823), a jogot a sárospataki református kollégiumban végezte (1823–1824).
Életút
Tanulmányai befejezése után Pesten joggyakornok (1824–1826), Zemplén vm. aljegyzője (1826–1827), szolgabírója (1827–1830). A közélettől átmenetileg visszavonult, deregnyői birtokán gazdálkodott (1830–1835). Zemplén vm. országgyűlési követe (1835– 1836, 1844, 1847 és 1848; ill. 1861–1875).
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) alapító tagja (1830), osztályelnöke (1830–1867), alelnöke (1867–1876). Az Erdélyi Gazdasági Egyesület t. tagja (1860).
A reformkori országgyűlések egyik vezéralakja, az ellenzéki párt egyik legbefolyásosabb személyisége. Az országgyűléseken határozottan kiállt az úrbéri ügyek rendezése és a sajtószabadság mellett. Kossuth Lajos barátja és pártfogója, Országgyűlési Tudósítások c. lapjának anyagi támogatója. Kiterjedt szakírói munkásságával jelentős szerepet vállalt a korszerű magyarországi mezőgazdasági üzemek kialakításában. Saját birtokán mintagazdaságit alakított ki, ahol igyekezett a modern mezőgazdaság eredményeit hasznosítani. 1860-ban 2100 koronát adott a Magyar Tudós Társaságnak.
Szerkesztés
A Pesti Hírlap (1841–1842), a Gazdasági Lapok állandó munkatársa (1852–1867).
Főbb művei
F. m.: A mezőgazdaság tankönyve. Pabst Henrik Vilmos után, a 3. kiadás szerint írta és szerk. I–IV. köt. (Pest, 1852–1854)
A magyar marha tejelési tekintetben. (Gazdasági Lapok, 1852)
A takarmányszerek minő viszonyban állanak a trágyakészítéshez, különösen a trágya minőségéhez. (Gazdasági Lapok, 1854)
Trágyaszerek. (Gazdasági Lapok, 1855)
A váltógazdaságról, a bel- és külterjes földmívelésről. (Gazdasági Lapok, 1862)
A szarvasmarhatenyésztés Magyarországban. (Gazdasági Lapok, 1864)
Kossuth elfelejtett leveleiről és az Országgyűlési Tudósítások keletkezéséről. (Pesti Hírlap, 1880. 159.)
A jószágrendezésről Lónyay levelei Korizmics Lászlóhoz. (Gazdasági Lapok, 1884)
Lónyay naplója 1836–1837-ből. (Hazánk, 1888).
Irodalom
Irod.: Galgóczy Károly: L. G. (OMGE Emlékkönyv. VI. Bp., 1891)
Doby Antal: A Lónyay-család. (Bp., 1895)
Erdmann Gyula: L. G. naplója. (Századok, 1976).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
