Balázs Tibor
tudománytörténész
Született: 1914. június 11. Budapest
Meghalt: 1994. október 7. Budapest
Család
Sz: Binetter Franciska varrónő. Apja magántisztviselő volt. Egy nővére volt, aki 1956-tól Amerikában élt. Nős. Leánya: Balázs Júlia középiskolai tanár, fia: Balázs János orvos.
Iskola
Budapesten reálgimnáziumban éretts. (1932), az ELTE BTK-n történelem–földrajz szakos tanári okl. szerzett (1950), a történelemtudományok kandidátusa (1970).
Életút
A Mechanikai Szövőgyár textilgyakornoka (1933–1934), Práger Sándor cégénél magántisztviselő (1934–1938), a Lánc- és Gépgyár szerszámlakatosa (1940–1942), az Általános Fogyasztási Szövetkezet munkatársa (1945–1946), majd az államosításig kiskereskedőként dolgozott (1946–1948). Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) segédtisztviselője (1948–1949), a bp.-i Pedagógiai Főiskola történelemtanára (1949–1950), a Magyar Országos Levéltár (1950–1952), a Pest Megyei Levéltár levéltárosa (1953–1958), az apajpusztai (1958–1960), a budakeszi általános iskola tanára (1960–1963), a bp.-i II. kerületi Jurányi utcai Közgazdasági Technikum tanára (1963–1970). A BME Fizikai Intézet Kísérleti Fizikai Tanszék Tudománytörténeti Kutatócsoportjának ún. MTA kiemelt kutatói státusú tud. főmunkatársa (1970–1976), az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Kutatóintézete Tudománytörténeti Kutatócsoportjának alapító vezetője (1976–1984).
Kutatáslogikával fogl., technikatörténeti alapkutatásokat végzett. Bródy Imre tevékenységének első, tudományos igényű feldolgozója. A tudománytörténet újfajta megközelítésének, az ún. case-studynak első jelentős magyarországi képviselője: egy termék – pl. a gáztöltésű izzólámpa, a televízió, a lézer stb. – komplex keletkezéstörténetét vizsgálta az ötlet megszületésétől a nagyüzemi gyártás megvalósulásáig.
Elismertség
Az MTA Komplex Tudománytörténeti Bizottságának tagja (1975-től). Az MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottságának tagja (1974-től).
Elismerés
Akadémiai Jutalom (1955).
Főbb művei
F. m.: Az 1849-es békepárt és mai ideológusai. (Társadalmi Szemle, 1948)
A Pestvármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez 1945. (Bp., 1955)
A nemzeti bizottságok szerepe a népi demokratikus forradalomban. (Párttörténeti Közlemények, 1956)
A tudományos kutatástól az ipari gyártásig az izzólámpa története nyomán. 1830–1940. Kand. értek. is. (Tudományszervezési füzetek. Bp., 1965)
A tudományos kutatástól az ipari gyártásig tartó folyamat. Kutatáslogikai kísérlet az izzólámpa története nyomán. (Magyar Filozófiai Szemle, 1974)
Véletlen vagy törvényszerű a felfedezések egyidejűsége? – A tudomány is közvetlen termelőerő. Gondolatok a kutatásszervezésről. (Magyar Tudomány, 1976)
From Scientific Research to Social Utilization. Some Remarks on the Time-Factor. (Periodica Polytechnica, 1978)
Az elmélet és a gyakorlat egysége Eötvös Loránd életművében. (Fizikai Szemle, 1978)
Bevezetés az elektronikába. Tanári segédanyag a 7–8. oszt. elektrotechnikai modellezéshez. Összeáll. Fülöp Péterrel. (Bp., 1986)
A tűs tranzisztor keletkezéstörténete. (Fizikai Szemle, 1993).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
