Károlyi Alajos, nagykárolyi gr.
diplomata, nagybirtokos
Született: 1825. augusztus 8. Bécs
Meghalt: 1889. december 26. Tótmegyer
Család
Sz: Károlyi Lajos (1799–1863), gr. Kaunitz-Rielberg Ferdinanda (1805–1862).
Iskola
Tanulmányait magánúton végezte.
Életút
Tanulmányai befejezése után diplomáciai pályára lépett, a berlini követségen szolgált, ill. több európai fővárosban, mint követségi tanácsos működött (1846–1851). Athénban diplomáciai ügyvivő (1851–1853), majd a londoni követség titkára (1853–1858), Koppenhágában rk. követ és meghatalmazott miniszter (1859–1860). Berlinben osztrák követ (1860–1866, 1871–1878), londoni osztrák–magyar követ (1878-tól).
A 19. sz. egyik legjelentősebb magyar diplomatája. Sikertelen kísérletet tett, hogy az orosz kormányt megnyerje Ausztria támogatására a nyugati hatalmak ellen (1859-ben), majd Ausztria képviseletében részt vett a zürichi konferencián és a nikolsburgi béketárgyalásokon (1860-ban). 1860. dec.-től berlini követ, ám amikor Ausztria és Poroszország között megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok, ő is elhagyta posztját (1866-ban). Az 1870-es években gr. Andrássy Gyula intenciói alapján vezető szerepet játszott a porosz–osztrák–magyar közeledésben, egy új közép-európai szövetség kialakításán fáradozott. Az Osztrák– Magyar Monarchia második megbízottjaként részt vett a berlini kongresszuson (1878-ban). Mikor Andrássy Gyula lemondott külügyminiszteri tisztségéből (1879) az uralkodó őt jelölte utódjának, ám ő elhárította a felkérést. 1864-ben 21 000 koronát adott a Magyar Tudós Társaságnak.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
