Ranolder János Nepomuk

Született: 1806. május 16. Pécs
Meghalt: 1875. szeptember 12. Veszprém

Család

Sz: Ranolder Ferenc kesztyűkészítő mester, Hubáts Cecília. Testvére: Ranolder Károly dárdai, majd beremendi plébános.

Iskola

A pécsi ciszterci gimnáziumban tanult, a pesti egyetemen bölcseletet, a pesti központi papnevelő intézetben teológiát hallgatott (1824–1828), Magyarsarlóson pappá szentelték (1829. máj. 17.), a bécsi Augustineumban kiegészítő tanulmányokat folytatott (1829–1831), hittudori okl. szerzett (1831).

Életút

A pécsi püspöki líceumban a keleti nyelvek tanára, egyúttal uo. alkönyvtárnok és szentszéki ülnök (1831–1841), a pesti egyetemen hitszónok, hittanár és a görög nyelv helyettes tanára és az ókori földrajz, mint rk. tárgy meghívott előadója (1841–1846). A pécsi papnevelő intézet prefektusa és zsinati vizsgálója (1846–1849), a bécsi vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyházügyi osztályán teljesített szolgálatot (1849). Pécsi kanonok (1845–1849), apát (1849-től) és veszprémi püspök (1849–1875; kinevezték: 1849. okt. 27.; megerősítették: 1850. jan. 7.; felszentelték: 1850. máj. 12.), valamint a magyar királyné kancellárja. Valóságos belső titkos tanácsos (1854-től), pápai trónálló (1862-től).

Papi pályája kezdetén részt vett Szepessy Ignác mellett a Szentírás magyar nyelvre fordításában, Hermeneuticae… (1838) c. művét tankönyvként használták. Aktívan részt vett a közéletben, az 1850-es években a konzervatívoknak az 1848 előtti alkotmány visszaállítását célzó memorandumának támogatója, egyik aláírója volt. ő koronázta meg Erzsébet királynét (1867. jún. 8-án). Híres volt jótékony adományairól: 1857-ben a király és a pápa jóváhagyásával lemondott a püspökséget illető úrbéri kárpótlásról (739 793 forint), amelyet jótékony célokra fordított. Alapítványokat hozott létre a pécsi szegény betegek gyógyítására, a veszprémi egyházmegye rászoruló papjai, apácái, iskolái támogatására. Pécsett letelepítette az irgalmas nővéreket, Veszprémben kórházat, zárdát, iskolát építtetett. Badacsony ormára nagy kőkeresztet emelt (Ranolder-kereszt, Badacsonytomajban, 1857. szept. 14-én), s az ő költségén készült el Kisfaludy Sándor sírján az emlékszobor. A Magyar Tudós Társaság számára 1860-ban 6300 koronát adott. – Felismerte, hogy a Dunántúl egyes részein nagy jövője van a bortermelésnek, ezért Csopakon, Badacsonyban, a Somló hegyen és a Hegyalján szőlőket telepített, modern alapokra helyezve a fajtanemesítést. A szőlőtermesztés népszerűsítése érdekében szőlőoltványokat ajándékozott a földműveseknek. Nevéhez fűződik a csopaki bor nemzetközi hírnevének megalapítása.

Emlékezet

Budapest székesfőváros részére 100 000 forintot adományozott egy leánynevelő intézet alapítására. A róla elnevezett Ranolder Intézet (1875–1948; ma: Leövey Klára Gimnázium; a gimnázium 2. emeletén emléktábláját is elhelyezték) halála után nyílt meg a Külső-Ferencvárosban (Budapest IX. kerület Gyep utca), utóbb tanítónőképző intézettel is bővült. Veszprém városa hálából az alsóvárosi temetőben sírboltot építtetett számára, ahonnan átvitték a Szent Mihály Székesegyház kriptájába (1991. okt. 10-én), a püspökök temetkezési helyére. Csopakon minden évben, halálának emléknapján (szept. 15.) megemlékeznek életéről és tevékenységéről. Veszprém város önkormányzata Ranolder-emlékérmet és -díszoklevelet alapított (az oktatás és nevelés területén kiemelkedő személyek munkájának elismerésére, 1995?-ben). Veszprémben teret neveztek el róla, ill. az ő nevét vette fel a keszthelyi Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola (2004-ben).

Szerkesztés

Az 1840-es években nagy utazásokat tett Nyugat-Európában, tapasztalatairól a Religio c. lapban számolt be (1843–1846: Utazási vázlatok címmel). Arcképe megjelent a Vasárnapi Ujságban (1857 és 1875) és Magyarország és a Nagyvilágban (1875).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013