Reseta János
pedagógus
Született: 1776. június 8. Székesfehérvár
Meghalt: 1862. március 5. Pest
Iskola
Tanulmányait magánúton kezdte, majd a székesfehérvári gimnáziumban Virág Benedek tanította, utóbb bölcsésztudori okl. szerzett.
Életút
A gr. Waldstein család nevelője (1830-ig), a pesti egyetemen a német nyelv és irodalom r. tanára (1830–1849), nyugdíjazták (1849).
Az 1830-as–1840-es években, mint királyi könyvvizsgáló (= cenzor) is működött, gr. Széchenyi István Politikai programtöredékek c. munkáját nem akarta engedélyeztetni (megjelent: 1847. febr. 23.). A pesti forradalom kirobbanása után (1848. márc. 15.) sokan támadták cenzori tevékenysége miatt, de többen – köztük Petőfi Sándor is – védelmére kelt, mert tisztességes embernek gondolta. Szoros barátságban állt Horvát István történésszel, aki fia gyámjául is felkérte őt. Végrendeletében jelentős összeget hagyott a székesfehérvári kórháznak és a székesfehérvári papnevelő intézetnek; a Magyar Tudós Társaságra 52 400 koronát hagyott (1871- ben).
Emlékezet
Virág Benedekkel a költő haláláig fenntartotta jó kapcsolatát, Virág egy költeményt is írt neki. Később gyakran meglátogatta Virág Benedeket tabáni szegényes otthonában, halála előtti este is sokat beszélgetett kedves tanítványával. Halála után Reseta márványkereszttel cserélte fel a költő sírján lévő kicsiny fakeresztet. Petőfi esetét Resetával többen is – köztük Feleki Miklós és Jókai Mór – is (Petőfi és a cenzor címmel) megörökítették. Arcképét közli az István bácsi naptára (1891) és az Ezernyolcszáznegyvennyolcz c. album (1898).
Főbb művei
F. m.: Egész esztendőbeli evangéliumok és azoknak magyarázattyaik. Leonhard apát úr után magyarul. (Buda, 1821).
Irodalom
Irod.: Frank Tibor: Liberális cenzor Metternich Magyarországán. R. J. (Századok, 2003).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
