Viczay Héder, loósi és hédervári gr.
nagybirtokos
Született: 1807. augusztus 2. Hédervár
Meghalt: 1873. december 23. Hédervár
Család
Sz: Viczay Ferenc cs. és kir. kamarás, gr. Zichy Amália. F: 1847-től gr. Zichy Alexandra (1821–1854). Testvére: Viczay Károly (1802–1867). Az utolsó Viczay gróf, Viczay Héder, végakaratának megfelelően belási Khuen Károly engedélyt kapott a Khuen- Héderváry kettős családnév viselésére, s előnevét a belásiról a hédervárira cserélhette (egyúttal új címerét a két család címeréből állíthatta össze, 1874. dec. 5-én). A Viczay és a Khuen család között a nagyanyán kívül más rokoni kapcsolat is volt: Viczay Héder testvére, Viczay Károly (1802–1867) Khuen-Héderváry Károly (1849–1918) nagynénjét, Khuen Máriát (1811–1848) vette feleségül.
Iskola
A pozsonyi jogakadémián tanult, régészeti, művészettörténeti és numizmatikai ismereteit magánúton szerezte, ill. hosszabb időt töltött tanulmányúton Itáliában, ahol a régészeti és művészettörténeti ismereteit gyarapította (1845–1846).
Életút
Győr vm. és Győr városa főispánja (1868–1873), egyúttal Sopron vm. egyik törvényszéki bírája (1861-től). Valóságos belső titkos tanácsos (1873).
Tanulmányai befejezése után két évig katonáskodott, majd hosszabb utazásokat tett Nyugat-Európában. Az 1830-as évek elején tért vissza, s örökölt nagylózsi birtokán gazdálkodott. Az 1832–1836. évi pozsonyi országgyűlésen, mint a főúri ellenzék egyik meghatározó személyisége lépett fel. Ekkor kötött barátságot gr. Széchenyi Istvánnal és gr. Batthyány Lajossal. A forradalom kitörése után Sopronban nemzetőrséget szervezett (1848), ám szept.-ben felhagyott a közéleti tevékenységgel, önkéntes száműzetésnek tekinthető emigrációba vonult Itáliába és Svájcba (1848. okt.–1854).
Felesége halála után tért haza, eladta lózsi birtokát, és Hédervárra költözött (1854), ahol birtokát mintagazdasággá fejlesztette. Jelentős szerepet játszott a Győrvidéki Gazdasági Egyesület megalakításában (1857), termény- és iparmű-kiállításokat, tenyészállat-bemutatókat szervezett. Főispánként kezdeményezte és támogatta a Rába és a Rábca folyók szabályozását, az 1873. évi kolerajárvány idején ő irányította a járvány elleni megyei küzdelmet, a pusztító vész azonban őt is elragadta. Híres könyv-, régészeti- és képgyűjteménye volt. Sokat jótékonykodott, 1860-ban a Magyar Tudós Társaságnak 2100 koronát adott.
Emlékezet
Hamvait a hédervári családi kriptában helyezték el. Arcképét Marastoni Jakab rajzolta meg, e rajz alapján készült életnagyságú portréja (Vajda Zsigmond festménye, amelyet 1892-ben a győri megyeháza dísztermében helyeztek el).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
