Zay Károly, csömöri és zayugróczi
politikus, nagybirtokos
1830-tól gr.
Született: 1797. február 12. Sopron
Meghalt: 1871. október 8. Bucsány, Trencsén vármegye
Család
Sz: Zay Imre, br. Calisch Mária. Fia: Zay Albert (1825–1904) politikus, nagybirtokos.
Iskola
Középiskoláit Sopronban végezte, majd a pozsonyi jogakadémián tanult.
Életút
Ifj. Mailáth György Pozsony vm. alispánja, későbbi országbíró mellett joggyakornok (1817–1818), id. Mailáth György királyi személynök mellett kerületi táblai jegyző (1818–1820). A dunáninneni kerületi tábla közbírája (1826–1835), cs. és kir. kamarás. Később birtokain gazdálkodott, csak egyházi hivatalt vállalt.
A dunáninneni evangélikus egyházkerület felügyelője (1837–1840), evangélikus egyházi és iskolai főfelügyelő (1840–1860).
Részt vett valamennyi reformkori országgyűlésen (mint a főrendi tábla ellenzéki tagja és gr. Széchenyi István politikájának támogatója, 1825-től). Különösen jelentős tevékenységet fejtett ki a magyarországi evangélikusok érdekében. Zayugróczi várkastélyában egyetemes tanítói gyűlést hívott össze, amelyen valamennyi evangélikus főiskolai tanár részt vett (1841-ben és 1845-ben). Ezeken a gyűléseken dolgozták ki az ún. zayugróczi tantervet, amely egységesítette a magyarországi evangélikus iskolák tanrendjét és tananyagát, s elhatározták azt is, hogy a magyarországi evangélikus iskolák tanítási nyelvévé a magyart fogadják el. Kezdeményezte ugyanakkor a magyar nyelv terjesztését az evangélikus szlovákság körében. Liberális elveket vallott, támogatta a magyarországi zsidóság „honpolgári jogosítását” (= emancipációját) is, e kérdésben szembekerült Széchenyivel. Birtokain mintagazdaságot irányított, zayugróczi birtokán vízenergiával működő posztógyárat létesített (1845-ben). Gr. Széchenyi István példáján felbuzdulva 1827-ben 4200 koronát adott a felállítandó Magyar Tudós Társaságnak.
Főbb művei
F. m.: Az uniói alválasztmánynak a magyarországi két protestáns felekezet egyesítése módjáról és eszközeiről. (Pozsony, 1840)
Néhány szó a Pesten felállítandó református főiskola ügyében. (Pesti Hírlap, 1841. 21.)
Das Buch gehört dem Vaterlande. Névtelenül. (Leipzig, 1845)
Historiai forgácsok. (Uj Magyar Muzeum, 1854)
A Garai–Zay-ház nemzedékrendje. (Uj Magyar Muzeum, 1855)
Die ungarische Frage im wahren Lichte. (Wien, 1864)
Egy pár szó napi kérdéseinkhez. (Hon, 1865)
A Zay-Ugróczi régi vár Trencsénben. (Athenaeum Nagy Naptára, 1872).
Irodalom
Irod.: Országgyűlési emlékkönyv. I. (Pest, 1848)
Gr. Z. K. (Vasárnapi Ujság, 1859)
Gr. Z. K. (Magyar mágnások életrajzai. Pest, 1860)
Gr. Z. K. (Magyarország és a Nagyvilág, 1867)
Galgóczy Károly: Gr. Z. K. (OMGE Emlékkönyv. V. Pest, 1885)
Magyar írók levelei gr. Z. K.-hoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1912)
Vajay Szabolcs: A csömöri Zay-családról. (Turul, 1998)
Z. K. (Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
