Zichy Domokos, zichi és vásonkeői gr.
római katolikus püspök
Született: 1808. július 21. Bécs
Meghalt: 1879. október 30. Major, Zólyom vármegye
Család
Sz: Zichy Ferenc (1749. febr. 17. Pozsony–1812. aug. 8. Oroszvár) főpohárnokmester, Lodron-Laterano U. Castelromano Mária Dominika (1789. okt. 17. Salzburg–1847. dec. 10. Bécs). Zichy Ferenc első felesége: gr. Kollowrat Krakowsky Mária Anna (1753. febr. 13. Radenin, Csehország–1805. aug. 20. Vorderbrühl bei Wien, Ausztria) cs. és kir. palotahölgy.
Első házasságából született gyermekei, Zichy Domokos féltestvérei: Zichy Károly (1785. okt. 11. Pozsony–1876. jún. 1. Ciffer, Pozsony vm.): cs. és kir. kamarás; Nádasdy Mihályné Zichy Antónia (1776. ápr. 24.–1856. ápr. 6. Bécs); Zichy Teréz (1777. jún. 24.–1821. febr. 22.); Zichy Anna (1780. jan. 24.–1866. nov. 28. Pozsony); Zichy Flóra (1792. okt. 29. Bécs–1860. júl. 11. Brunn, Bajorország) és Zichy Leopoldina (1798. febr. 16.–1872. dec. 24. Algír). Zichy Károly leánya Zichy Antónia (1816. júl. 14. Ciffer, Pozsony vm.–1888. szept. 28. Dáka) gr. Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök felesége.
Zichy Domokos testvérei: Zichy Eugén Ödön (1809–1848) politikus, nagybirtokos és Zichy Edmund Jenő (1811–1894) politikus, nagybirtokos, műgyűjtő.
Iskola
Apja korai halála után Kolosváry Miklós lett a három árván maradt gyermek gondnoka. A bécsi Theresianumban tanult (1820–1823; 1823-ban fegyelmezetlensége miatt eltanácsolták), majd a tatai piarista gimnázium tanulója (1823–1825), a nagyszombati papnevelő intézet papnövendéke (1825–1831), Pozsonyban pappá szentelték (1831) és egyházjogból tudori okl. szerzett.
Életút
Olmützi káplán (1831), a nagyszombati papnevelő intézet tanulmányi felügyelője és a teológia h. tanára (1831–1832), révalmási (1832–1836), ószőnyi plébános (1836–1838), a kisbéri kerület esperese (1836–1838), győri kanonok (1838–1840) és a győri káptalan országgyűlési követe (1839–1840). Rozsnyói (1840–1842), veszprémi püspök (1842–1848). Olmützi kanonok (1849-től). Az első népképviseleti országgyűlésen a Felsőház tagja (1848). A szeptemberi válság idején külföldre távozott, ezért az Országos Honvédelmi Bizottmány „honárulás” vádjával megfosztotta püspöki székétől (1848. nov. 26., amelyről 1849. márc. 4-én lemondott; birtokait a Szemere-kormány 1849. jún. 11-én zár alá vette). Bóti c. apát (1836-tól).
Püspökként számos alapítványt tett, 1860-ban 2100 koronát adott a Magyar Tudós Társaságnak.
Irodalom
Irod.: Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. (Győr, 1938)
Meszlényi Antal: Gr. Z. D. veszprémi püspök egyházlátogatása 1845–1846-ban. (Veszprém, 1941)
Bíró Vencel: Gr. Z. D. Erdélyben. (Kolozsvár, 1942)
Balogh Margity-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon. 1790–1992. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak 4. Bp., 1996)
Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón? (Somorja, 1999)
Az 1848–1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. (Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2017
