Zichy Ferenc Szerafin, zichi és vásonkeői gr.
politikus, nagybirtokos
Zichy Ferenc
Született: 1811. január 24. Pozsony
Meghalt: 1900. július 17. Kálóz, Fejér vármegye
Temetés: 1900. július 22. Vedrőd, Pozsony vármegye
Család
Sz: Zichy Ferenc Szerafin (1774. szept. 20. Pozsony–1861. aug. 15. Pozsony): cs. és kir. kamarás, Bihar vármegye főispánja, galánthai gr. Esterházy Amália (1776. jan. 29. Pozsony–1817. júl. 30.) cs. és kir. palotahölgy. Testvérei: Zichy László (1799. aug. 11. Pozsony–1868. jan. 9. Pest), Zichy Mária Leopoldina (1800. márc. 10.–1828. márc. 16. Bécs), Zichy Kázmér (1802. dec. 5 Pozsony–1847. máj. 26. Buda), Zichy Lipót (1805. júl. 10. Pozsony–1869. márc. 9. Seregélyes, Fejér vm.), Zichy Franciska (1806. nov. 10. Pozsony–1843. okt. 12. Sitzenthal, Ausztria), Zichy Pál Albert (1808. aug. 22.–1850. máj. 13. Bécs): cs. és kir. kamarás, lovaskapitány és Zichy Hippolyt (1813. jún. 3. Vedrőd, Pozsony vm.–1888. febr. 12. Budapest) r. k. pap, pápai prelátus, somogyi apát, váci kanonok. Felesége: Demblin Mária (1814. aug. 15. Bártfa, Sáros vm.–1868. aug. 26. Vedrőd, Pozsony vm.).
Zichy Ferenc Szerafin fiai: Zichy József Ferenc (1841. nov. 13. Pozsony–1924. nov. 11. Pozsony): politikus, fiumei kormányzó, közmunkaügyi miniszter, Zichy Tivadar (1847. jún. 15. Pozsony–1927. júl. 9. Bécs) politikus, diplomata, osztrák–magyar követségi titkár, Zichy Ágost (1852. jún. 14. Penzing, ma Bécs része–1925. okt. 4. Bécs) politikus, fiumei kormányzó, és ikertestvére Zichy Ferenc (1852. jún. 14. Penzing, ma Bécs része–1883. ápr. 18. Róma).
Iskola
Jogot végzett.
Életút
Jogi tanulmányainak befejezése után kancelláriai titkár és Bihar vármegye főispánja. Fiumei alkormányzó (1839–1841), a pozsonyi váltótörvényszék elnöke és a Központi Magyar Vasút igazgatója (1841–1847). A Helytartótanács ideiglenes elnöke (1847–1848), a pesti forradalom kitörése után a Közmunka és Közlekedési Minisztérium államtitkára (1848). Később átállt a bécsi udvarhoz, Windischgrätz megbízásából Pozsony vármegye császári biztosa (1848. dec.–1849. jún.), majd az orosz hadsereghez beosztott hadseregfőbiztos (1849. jún.–aug.). Velencében Miksa főherceg főudvarmestere (1854–1861), Nógrád vármegye főispánja (1861–1874), az Osztrák–Magyar Monarchia isztambuli nunciusa (1874–1879). Tárnokmester (1888–1900). A Főrendiház tagja.
Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület elnöke.
1860-ban 4200 koronát adott a Magyar Tudós Társaságnak.
Irodalom
Irod.: Gr. Z. F. (Magyarország és a Nagyvilág, 1876)
Gr. Z. F. (Századok, 1900).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2017
