Karátsonyi Guido, 1874-től beodrai gr.

Született: 1817. augusztus 17. Buda-Pest
Meghalt: 1885. szeptember 15. Buziás, Temes vármegye

Család

Örmény eredetű, erdélyi nemesi családból származott. A család egyik tagja, Karátsonyi Adeatus az utolsó törökellenes háborúban szerzett érdemeiért királyi adományként kapta meg Beodrát (Torontál vm.), innen származik a család nemesi előneve. Karátsonyi Guidót, a család legismertebb képviselőjét és családját 1858-ban birodalmi, 1874-ben magyar grófi rangra emelték. F: 1851-től puchói és csókai Marczibányi Mária (1831–1876).

Életút

A forradalom és szabadságharc idején honvéd őrnagyként szolgált (1848–1849). Országgyűlési képviselő (1866). Cs. és kir. kamarás, Temes vm. főszolgabírója, valóságos belső titkos tanácsos.

A 19. sz. egyik legjelentősebb mecénása volt, neve alapítványai és adományai révén vált ismertté. 1858-ban 2000 forintot adott a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Könyvtárának, ugyanebben az évben a Magyar Tudós Társaság számára további 30 000 forintos alapítványt tett. Ebből 10 000 forintot adott „oly célból, hogy az összeg kamatai a legjobb színdarab szerzőjének adassanak ki” A jutalomért (= MTA Karátsonyi Jutalma) komoly drámai művek és vígjátékok pályázhattak, s a mű csak akkor „díjaztatott”, ha drámai, színi és nyelvi tekintetben is kitüntetésre méltónak bizonyult. A magyar irodalom több jeles alkotása született meg az ő mecénási tevékenységének köszönhetően. Arany Jánosnak is a Karátsonyi-féle Jutalmat ajánlotta fel az MTA azért, hogy lefordítsa Arisztphanész vígjátékait.

1882-ben, Rudolf trónörökös főherceg és Stefánia főhercegnő házasságkötésének évfordulóján megalapította az ún. erénydíjat: vagyontalan, de jó erkölcsű leányok kiházasítása céljából, 20 000 forint összeggel. A kamatokból évenkénti váltással pilisvörösvári, solymári és pilisszentiváni ún. rózsaleányok részesülhettek. A rózsaleányok esküvője a 19. sz. végén igen nagy társadalmi esemény volt, ahol világi és egyházi méltóságok mellett maga a gróf (halála után legidősebb fia) és családja is megjelent. Az első rózsaesküvő 1883. máj. 10-én volt (Sonntag Mária ment férjhez Iflinger Márton zsellérhez). Az idők során összesen 33 rózsaleányt sikerült férjhez adni, az utolsó ilyen esküvőt 1914. máj.-ban tartották Pilisszentivánon (ekkor Gábeli Teréz esküdött örök hűséget Háber Ádám csillésnek).

Emlékezet

Budai, krisztinavárosi palotájában (Budapest I. kerület Krisztina krt. 55.) igen értékes magánképtárat hozott létre, elsősorban barokk festők műveit gyűjtötte. A romantikus külsejű, neobarokk belsejű reprezentatív palota később Budapest egyik legpompásabb épülete lett, a gróf színháztermet is építtetett, ahol a kor legjelesebb művészei léptek fel. Az épületet 1938-ban lebontották, egy birodalmi német iskolát terveztek helyébe (1999-től a MATÁV Igazgatási Központja működik ott).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013