Bálint Aladár
író, újságíró, kritikus
Született: 1881. december 2. Nagypeszek, Hont vármegye
Meghalt: 1924. április 20. Budapest
Család
Fia: Bálint Endre (1914–1986) festőművész, grafikus.
Életút
Gyári hivatalnokként dolgozott, majd az Országos Munkásbiztosító tisztviselője (1919-ig). A Népszava kulturális rovatának vezetője (1907–1924) és a Nyugat belső munkatársa, kritikusa (1909–1924).
A 20. sz. elejének egyik legjelentősebb művészeti kritikusa. Igen nagy erőfeszítést fejtett ki azért, hogy a munkásosztályban felkeltse a művészetek iránti érdeklődést és előmozdítsa a különböző művészeti alkotások megértését. Írásaiban a nagyváros nyomorát ábrázolta erős szociális érzékkel. A Tanácsköztársaság idején a Corvina c. folyóirat könyvrovatának vezetője (1919).
Szerkesztés
A Népszava kulturális rovatának vezetője (1907–1924) és a Nyugat belső munkatársa, kritikusa (1909–1924). A Tanácsköztársaság idején a Corvina c. folyóirat könyvrovatának vezetője (1919). Írásai, zenei és művészeti kritikái a fentieken kívül még elsősorban az Ország-Világban (1903), a Budapesti Naplóban (1906–1907), a Szocializmusban (1908-tól), a Világban (1914-től), Az Ujságban (1916-tól) és a Múlt és Jövőben jelentek meg (1917-től).
Főbb művei
F. m.: Város. Novellák. Madarász Emillel. (Bp., 1906)
Képekről munkásoknak. Tanulmány. (Bp., 1907)
Éjfél. Magyar írók misztikus novellái. Összegyűjtötte (Gyoma, 1917)
Kernstok Károly életrajza. (Bp., é. n.)
ford.: Goethe: Utazás Itáliában. (Bp., 1922).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
