Alpár Ignác
építész
1880-ig Schöckl
Született: 1855. január 17. Pest
Meghalt: 1928. április 27. Zürich
Család
Sz: Schöckl Mátyás asztalosmester, övé volt az első gépüzemű asztalosüzem Pesten, Eisele Mária, egy württenbergi iparoscsalád leszármazotta. Schöckl Mátyás készítette a pesti Vigadó nagyméretű homlokzati ablakait.
Iskola
A belvárosi alreáliskola elvégzése után kőművesinasnak állt, kőműveslegénnyé avatták (1873), a berlini Építészeti Akadémián építész okl. szerzett (1877), Olaszországban és Tunéziában tett hosszabb tanulmányutat (1877–1881).
Életút
Halitzky Béla (1873–1874), Hauszmann Alajos építészirodájának munkatársa (1881–1888), önálló építészirodát nyitott (1888; irodája 1888–1891 között a Teréz krt. 7., 1891-től az Almássy tér 11. alatt működött). A József Műegyetem Műépítéstan Tanszékén Steindl Imre, Hauszmann Alajos tanársegéde (1882–1888), majd tb. r. tanára (1922- től).
A fővárosi törvényhatósági bizottság tagja (1900–1923 és 1927–1928). Az Országos Középítési Tanács állandó bizottságának tagja (1906–1928). A Steindl-céh elnöke (1903–1928).
Országos hírnevét a millenniumi ünnepségek Történelmi Főcsoportjára kiírt pályázat elnyerésével alapozta meg (1893): tervei szerint épült fel a bp.-i Városligetben a millenniumi kiállítás történelmi épületcsoportja, amelyen az ezeréves Mo. legszebb műemlékeit örökítette meg. (Vajdahunyad vára, 1894–1896 ill. végleges anyagból újraépítve: Mezőgazdasági Múzeum, 1902– 1904; felavatták: 1907). A millennium után a mai Belváros képét meghatározó banképületek (pl. Tőzsdepalota, Osztrák–Magyar Bank, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank stb.) tervezésére kérték fel, a jól szervezett alaprajzú, monumentálisan megformált épületek után sorra nyerte el újabb és újabb megbízásait. Épületei a történelmi Mo. szinte egész területén megtalálhatók. A történelmi formaelemeket szabadon kezelő késői historizmus jegyében többnyire reneszánsz és barokk épületeket alkotott. 37 tervpályázatot nyert, Mo.-on össz. 119 épületet (köztük 31 családi és bérházat; 33 középiskolát; 6 megyeházát; 3 templomot; 3 laktanyát) tervezett. Irodájában sok építészt foglalkoztatott, közülük a legismertebbek: Almási Balogh Loránd, Führer Miklós, Hajós Alfréd, Hübner Jenő, Radó Sándor. A Kossuth Emlékbizottság tagjaként Amerikából hazatérőben (a New York-i Kossuth-szobor avatásán vett részt), Svájcban hunyt el.
Emlékezet
70. születésnapján Berán Lajos emlékplakettet készített róla (1925), a Mezőgazdasági Múzeum falában emléktáblát állítottak fel (1925. jan. 18.). Halála után emlékkiállítás nyílt terveiből (1928), Városligeti szobra (Telcs Ede alkotása, 1930; felállították: 1931. okt. 18.) középkori céhmesteri öltözékben, a Vajdahunyadvárat szemlélve ábrázolja. Az Építőipari Tudományos Egyesület Alpár Ignác-emlékérmet alapított (1958). Születésének 150. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Alpár Ignác-emlékérmet (Fitz Mihály alkotása) bocsátott ki (2005), a Mezőgazdasági Múzeumban Az építészet kővé vált zene címmel emlékkiállítást rendezett (2005. márc. 25.–okt. 15.). Bp.-i irodája falán (Almássy tér 15.) emléktáblát helyezett el a jubileumi ünnepségekkel megbízott Alpár-emlékbizottság (2005. jan. 17-én).
Elismertség
A Műemlékek Országos Bizottságának tagja (1910–1928), a Budapesti Építőmesterek Ipartestületének elnöke (1920–1928), az Országos Iparművészeti Társulat elnöke (1920–1928). A Kossuth Emlékbizottság tagja (1928). A Berlini Magyar Egylet elnöke (1877–1880). A római Associazione Artistica tb. tagja (1908–1928).
Elismerés
Schinkel-érem (1880), a budapesti országos kiállítás nagy érme (1885), a párizsi világkiállítás aranyérme (1900), Pro artibus et litteris díszjelvény (1912).
Főbb művei
F. m.: épületei: megyeházak: Segesvár (1884)
Dicsőszentmárton (1886)
Déva (1887)
Nyíregyháza (1891)
iskolák: református főgimnázium (Kisújszállás, 1893)
állami főreáliskola (Pozsony, 1893)
katonai főreáliskola (Sopron, ma: Erdészeti és Faipari Egyetem épülete, 1897–1898)
Ferenc József Tudományegyetem központi épülete (Kolozsvár, Beltorda u., 1897)
Werbőczy Gimnázium (Bp., I. ker., Attila út 43.; ma: Petőfi Sándor Gimn.)
állami főgimnázium (Brassó, 1899; Kőszeg, 1902)
Eötvös Collegium (Bp., XI. ker., Ménesi út 11–13., 1910–1911)
templomok: ref. (Segesvár, 1887; Brassó, 1891)
ev. (Igazfalva, 1901)
r. k. (Wekerlefalva, 1901)
bér-, üzletházak, nyaralók: Neuschloss-villa (Bp., II. ker., Apostol u. 13., 1900)
Prónay-kastély (Acsa, Ságivölgyi major, 1900)
r. k. egyház bérházcsoportja (Kolozsvár, Fő tér, 1900)
Anker Élet- és Járadékbiztosító Rt. üzletsora (Bp., V. ker., Deák tér 10., 1908–1910)
Girardi-ház (Bp., IV. ker., Apponyi tér 4., 1916)
bankok: Osztrák–Magyar Bank épülete (Bp., V. ker., Szabadság tér 8–11., 1902–1905; 1924-től Magyar Nemzeti Bank)
Tőzsdepalota (Bp., V. ker., Szabadság tér 17., 1905; 1957-től a Magyar Televízió székháza)
Magyar Általános Hitelbank (Bp., V. ker., József nádor tér 2–4., 1909-1913; 1945-től Pénzügyminisztérium)
Pesti Hazai Takarékpénztár (Bp., V. ker., Deák Ferenc u. 5., 1911; 1987-től Budapest Bank)
Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (Bp., V. ker., Roosevelt tér., 1912–1918; 1945-től Belügyminisztérium).
Irodalom
Irod.: Lyka Károly: A. I. (Magyar Művészet, 1928)
Elek Artúr: A. I. (Nyugat, 1928)
Magyar Vilmos: Az ismeretlen A. I. (Budapesti Építőmesterek Ipartestülete Évkönyve, 1929)
Márkus Jenő: Emlékbeszéd A. I.-ról. (Bp., 1929)
Magyar Vilmos: A. I. élete és működése. (Bp., 1933)
Nagy magyar építőművészek. (Bp., 1936)
A. I. 130. születésnapja alkalmából rendezett ünnepi ülés előadásai. Összeáll. Hajós György. (Bp., 1985)
Szatmári Sarolta: A. I. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Rosch Gábor: A. I. építészete. (Bp., 2005)
Hajós György–Kubinszky Mihály–Vámossy Ferenc: A. I. élete és munkássága. (Bp., 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
