Bálint Andor
biológus
Büchler
Született: 1920. május 21. Tiszavárkony
Meghalt: 2006. május 16. Budapest
Család
Sz: Büchler Ödön (†1944), Ungár Margit (†1935). F: Hesslein Anna (†1985). Özvegy. Testvére: Bálint Sándor (1924) mezőgazdasági mérnök, növénytermesztő.
Iskola
A jászberényi József Nádor Gimnáziumban éretts. (1938), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Osztályán végzett (1946), a mosonmagyaróvári Országos Nemesítő Intézetben növénynemesítői okl. (1947), az ELTE Tanárképző Intézetben mezőgazdasági tanári okl. szerzett (1949). A Magyar Agrártudományi Egyetemen doktorált (1948), a biológiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1969).
Életút
Kiskunfélegyházán gazdasági szakelőadó, termelésszervező (1945–1946), a bp.-i Növényörökléstani és Nemesítéstani Intézet szerződtetett növénynemesítője (1947–1948), a Mezőgazdasági Tudományos Központ előadója, osztályvezetője (1949–1950), az MTA IV. Osztálya (= Biológiai és Agrártudományok Osztálya) szaktitkára (1950–1953); közben a zsámbéki Mezőgazdasági Akadémia Agrobiológiai Tanszékének vezetője (1949). A Magyar Agrártudományi Egyetem, ill. a GATE ny. r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952–1990), emeritusz professzora (1996–2006) és a Biológia Tanszék (1950–1954), a Növénynemesítés-tani Tanszék, ill. a Genetikai és Növénynemesítési Tanszék vezetője (1954–1985); közben az egyetem rektorhelyettese (1953–1955), majd a Mezőgazdaság-tudományi Kar dékánja (1957–1960 és 1969–1972).
A paradicsom és a kukorica heterózisnemesítésével, a heterózisnemesítés biokémiai, citológiai és genetikai alapjainak vizsgálatával, a kukorica fehérje- és olajtartalmának növelésével fogl. Jelentős eredményeket ért el a kukoricahibridek fehérjetartalmának vizsgálata, aminosav-összetételük feltárása terén. Az Agrártudományi Egyetemen a növénynemesítési szakképzés megszervezője (1960).
Emlékezet
85. születésnapján nagy ünnepséget rendeztek tiszteletére a gödöllői Szent István Egyetemen (2005).
Elismertség
Az MTA Növénynemesítési és Genetikai Bizottság tagja.
Elismerés
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2006). A GATE tb. doktora (1993), a Szent István Egyetem Aranyérme (2001). Fleischmann Rudolf-díj (1972), Akadémiai Díj (1981), Eötvös József-koszorú (1998).
Főbb művei
F. m.: Túlfejlődés diploid és tetraploid paradicsomhibridekben és a heterózis elmélete. Egy. doktori értek. (Bp., 1948)
Kertészeti növénynemesítéstan. Bevezetés a növénynemesítésbe. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
A heterózis elmélete, jelentősége és eredményei a paradicsomnemesítésben. (Kertészeti és szőlészeti kutatások újabb eredményei. Bp., 1953)
A heterózis genetikai és fiziológiai alapjainak néhány kérdéséről a növényvilágban. (MTA Agrártudományi Osztály Közleményei, 1958)
Adatok a kukorica szelektív termékenyüléséhez. (Növénytermelés, 1958)
A heterózis elméleti kérdései. (MTA Biológiai Csoport Közleményei, 1962)
Az öröklés és származástan alapjai. Egy. tankönyv. (Bp., 1964; 3. átd. és bőv. kiad. 1974, új kiad 1977; spanyol nyelvű átd. kiad. 1981)
Radiostimulácoós vizsgálatok burgonyánál. Menyhért Z.-vel. (Növénytermelés, 1964)
A magasabbrendű szervezetek mutációs jelenségei. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1965)
Nagyobb fehérje- és olajtartalmú hidridek előállításának újabb eredményei. (Agrártudományi Egyetem Közleményei, 1965)
Mezőgazdasági növények nemesítése. Egy. tankönyv. (Bp., 1966; 2. kiad. 1976)
Heterózis és mutáció a kukoricában. (Bp., 1967)
A kukoricanemesítés egyes elméleti, módszertani kérdései. Doktori értek. (Bp., 1969)
A növénynemesítés alapjai. Egy. tankönyv. (Bp., 1976)
Protein Growth by Plant Breeding. (Bp., 1970)
Gazdasági növényeink produkciógenetikája. (Bp., 1977)
A kukorica jelene és jövője. Szerk. (Bp., 1977)
A búza jelene és jövője. Szerk. (Bp., 1979)
A vetőmagtermesztés genetikai alapjai. (Bp., 1980)
Physiological Genetics of Agricultural Crops. (Bp., 1984).
Irodalom
Irod.: Heszky László: B. A. (Egyetemi Újság, 2006).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
