Antal Frigyes [Frederick]
művészettörténész
1905-ig Adler
Született: 1887. december 21. Budapest
Meghalt: 1954. április 4. London
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1910), a berlini egyetemen H. Wölfflinnél, a bécsi egyetemen Max Dvoráknál művészettörténetet tanult (1910–1914), a bécsi egyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1914).
Életút
A Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályának díjtalan gyakornoka (1914–1916), az I. vh. idején az osztrák–magyar megszállás alatt levő Udinében a katonai hatóságok parancsára művészettörténészként dolgozott (1917–1918), a Tanácsköztársaság alatt a művészeti és múzeumi direktórium helyettes vezetője és a bp.-i tudományegyetemen a művészettörténet előadó tanára (1919. ápr.– júl.), a bukás után fegyelmi eljárást és elfogatóparancsot adtak ki ellene, ezért Bécsbe menekült (1919 ősze). Firenzében és Bécsben (1919–1922), Berlinben (1922–1933), ill. Londonban élt (1933–1954). Berlini tartózkodása idején gyakran járt Olaszországban is, ahol a késő gótika és a manierizmus emlékeit tanulmányozta.
Tudományos pályafutásának kezdetén grafikatörténettel és Madarász Viktor munkásságával fogl., első írásai a Huszadik Század c. folyóiratban jelentek meg (1918). A Tanácsköztársaság idején a magángyűjteményekből elkobzott régi mesterek és 19. sz.-i francia festők műveiből Bp.-en nagyszabású kiállítást rendezett (1919). A szociológiai szempontú művészettörténet-írás egyik megalapítója; szemléletének kialakulására nagy hatással volt Max Dvorák, ill. munkásságára döntő befolyást a marxizmus gyakorolt. A művészeti alkotások létrejöttében a gazdasági-társadalmi viszonyok, az adott kor vallási-szellemi életének meghatározó voltát hangsúlyozta. Legjelentősebb munkája, a Florentine Painting and Its Social Background (1948) az egyetemes művészettörténet egyik leggyakrabban idézett műve. Elsők között vizsgálta a képzőművészet és a társadalomtörténet kapcsolatát, elemezte a francia forradalmak és a restauráció polgári megrendelőinek művészeti igényeit, önreprezentációjuk jellegét. Kutatta a művészet és stílus társadalmi összefüggéseit, az egyes művek esztétikai elemzésére kevés gondot fordított.
Szerkesztés
A Kritische Berichte zur kunstgeschichtlichen Literatur szerkesztője (Fürst, Brunóval, Berlin, 1926–1931). Művészeti írásai Mo.-on elsősorban a Művészetben (1915–1919) és a Huszadik Században jelentek meg (1918–1919).
Főbb művei
F. m.: Studien zur Gotik im Quattrocento. (Jahrbuch der Preussischen Kunstsammlungen, 1925)
Zum Problem der niederlandischen Manierizmus. (Kritische Berichten, 1928)
Reflexions on Classisicm and Romanticism. (The Burlington Magazine, 1935)
Florentine Painting and Its Social Background. The Bourgois Republic before Cosimo de’’ Medici’’s Advent to Power: XIV. and Early XV. Centuries. (London, 1947; cseh nyelven: Prága, 1954; németül: Berlin 1958; olaszul: Roma, 1960; spanyolul: Madrid, 1963; magyarul: A firenzei festészet és társadalma. A polgári köztársaság Cosimo de’’ Medici hatalomra jutása előtt: a XIV. és a kora XV. század. Bp., 1986)
Remarks on the Methods of Art History. (London, 1949)
Fuseli Studies. (London, 1956; olaszul: Roma, 1971; németül: Berlin, 1973)
Hogarth and His Place in European Art. (London, 1962; olaszul: Roma, 1964; németül: Berlin, 1966; japánul: Tokio, 1975)
Classicism and Romanticism with Other Studies in Art History. (London, 1966; románul: Bucuresti, 1973; németül: Drezda, 1975)
Zwischen Renaissance und Romantik. (Dresden, 1975)
Stílustörténet – kortörténet. Tanulmányok. (Bp., 1979)
Raffael zwischen Klassizismus und Manierismus. Eine sozialgeschichtliche Einführung in die mittelitalianische Malerei des XVI. und XVII. Jahrhunderts. (Giessen, 1980).
Irodalom
Irod.: Utili, M.: La metodologia storico-artistica di Frederick Antal. (Napoli, 1976)
Vayer Lajos: A. F. a tudománytörténet távlatában. (Művészettörténeti Értesítő, 1978)
Wessely Anna: A. F. (Ars Hungarica, 1978)
Wessely Anna: A. F. (Acta Historiae Artium, 1978)
Wessely Anna: Antal and Lukács. The Marxist Approach to the History of Art. (The New Hungarian Quaterly, 1979)
Zádor Anna: A. F.-ről. (A. F.: Stílustöténet – kortörténet. Bp., 1979)
Bodri Ferenc: Meditáció A. F. munkái felett. (Tiszatáj, 1987)
Hadjinicolau, Nicos: A. F., mint a 18. századi festészet kritikusa. (Janus, 1989)
Eisler János: A. F. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
