Baktay Ervin erdőbaktai
író, műfordító, orientalista
1925-ig Gottesmann
Született: 1890. június 24. Dunaharaszti
Meghalt: 1963. május 7. Budapest
Iskola
Bp.-en reálgimnáziumban éretts. (1908), a Képzőművészeti Akadémián és Münchenben Hollósy Simon mesteriskolájában festészetet tanult (1910–1915), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1933).
Életút
Az I. vh.-ban 40 hónapig frontszolgálatot teljesített (mint híradóstiszt, 1915–1918), leszerelése után egy rövid ideig festőként tevékenykedett (1918–1919), majd csak indológiai tanulmányainak élt (1920-tól). A bp.-i Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum igazgatóhelyettese, egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE BTK-n az India története és az India művészete c. tárgyak előadója (1946–1958). A londoni egyetemen az indológia vendégtanára (1961).
Az indiai vallások: a hinduizmus, a buddhizmus és a dzsainizmus, továbbá az indiai irodalom, művészet és kultúra világszerte ismert kutatója. Különösen jelentősek földrajzi, szociológiai leírásai, a népszerű tud. ismeretterjesztő irodalom egyik legnagyobb hatású mo.-i képviselője. Első indiai utazása során bejárta Észak-Indiát, Pandzsábot, Kasmírt; felkereste Szrinagart, a Wular- tavat, Tangmargot, Gulmargot. Megtanulta az urdu és a hindi nyelvet, miközben a maharadzsák udvarában készített alkalmi portréképekből tartotta fenn magát (1926–1928). Meglátogatta Delhit, Dzsaipurt, Ambert; szálláshelyén felkereste Stein Aurélt (1928. júl.). Felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori lakóhelyeit, magyar és angol emléktáblákkal jelölte meg Zangla és Phuktal kolostorait és munkásságának egyéb helyszíneit; egyedülálló dokumentációt állított össze Kőrösi munkásságáról (1928). Bár súlyosan megbetegedett, útját mégis folytatta: Bengáliát, a Gangesz-síkságot és Ceylont kereste fel (1928–1929). Hazatérése után több népszerű könyvben számolt be tapasztalatairól, s szerte az országban igen sok ismeretterjesztő előadást tartott. Családi kapcsolatai révén megismerte a szikhek társadalmát, életkörülményeit is, a szikh-kérdés egyik legkiválóbb szakértője lett. Muzeológusként a világon egyedülálló indiai, hátsó-indiai és tibeti gyűjteményt alakított ki; nagy sikerű indiai (1951), hátsó-indiai és indonéz kiállítást rendezett (1953). A független, megújult India híveként személyes kapcsolatban állt Rabindranath Tagore-ral és Mahatma Gandhival. Az indiai kormány meghívására hat hónapos tanulmányutat tett Indiában – egyike volt annak a 17 nem buddhista személynek, akit meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulóján rendezett nagyszabású ünnepségsorozatnak – ahol személyesen számolt be Nehrunak a magyar forradalomról (1956–1957). Műfordítóként lefordította a Káma Szútrát (1920), ill. számos tudománynépszerűsítő könyvet és kalandregényt tolmácsolt magyar nyelvre.
Emlékezet
Halála után nevét vette fel a dunaharaszti Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola (1963). Egykori bp.-i lakóházán (XI. ker. Eszék u. 16/a) emléktáblát állítottak fel. Emlékét a Magyar Földrajzi Múzeum parkjában szobor őrzi (Domonkos Béla alkotása, 1991). Róla nevezték el továbbá a Baktay Ervin Asztrológiai Egyesületet, a Baktay Ervin Alapítványt, ill. a Baktay Ervin-emléktúrát és ismeretterjesztő expedíciót.
Szerkesztés
A Magyar Földrajzi Társaság népszerű ismeretterjesztő lapjának, A Földgömbnek szerkesztője (Kéz Andorral, Milleker Rezsővel, 1934–1944).
Főbb művei
F. m.: Szanghara. Indiai elbeszélések gyűjteménye. (Bp., 1921)
Rabindranath Tagore, az ember, a művész és a bölcs. (Bp., 1922)
A világ tetején. (Bp., 1930)
India. India múltja és jelene, vallásai, népélete, városai, tájai és műalkotásai. (Bp., 1931; 2. bőv. kiad. 1941; hasonmás kiad. 2000)
Magyar utazó Indiában. Útleírás. (Bp., 1933)
A Boldog Völgy országa. Barangolások Kasmírban. (Bp., 1934)
A messzeségek vándora. Kőrösi Csoma Sándor Indiában és Tibetben. (Bp., 1934; ifj. kiad. 1960)
Szanátana Dharma, az örök törvény. A hindu világszemlélet ismertetése. (Bp., 1936; 2. átd. és bőv. Sopron, 1993)
Pandzsáb. Az öt folyó országa. (Bp., 1937)
India, Ausztrália és Óceánia. Bulla Bélával. (Bp., 1938)
Észak-, Közép- és Dél-Amerika. Juhász Vilmossal, Temesy Győzővel. (Bp., 1938)
Hindosztán. (Bp., 1938)
Indiai éveim. 1–2. (Bp., 1938)
Indonézia felfedezése és meghódítása. (Bp., 1938)
A diadalmas jóga. Rádzsa jóga a megismerés és az önuralom tana. (Bp., 1942; hasonmás kiad. Szeged, 1992)
Háromszéktől a Himalájáig. Kőrösi Csoma Sándor életútja. (Bp., 1942)
India szabadságot akar. (Bp., 1942)
A csillagfejtés könyve. (Bp., 1943; 3. átd. kiad. 1945; új kiad. 1989)
India bölcsessége, a hindu világszemlélet ismertetése. (Bp., 1943; új kiad. Sopron, 1993)
Recent Acquisitions of the Museum of Eastern Asiatic Arts in Budapest. (Acta Orientalia, 1950)
Indian Stone Sculpture in the Budapest Museum of Eastern Asiatic Arts. (Acta Orientalia, 1954)
India művészete a történelem és művelődés keretében az őskortól a XX. századig. (Bp., 1958; 3. kiad. 1981; németül Bp., 1963; Berlin, 1963)
Rámájana és Mahábhárata. Az indiai eposzok nyomán elbeszéli. (Bp., 1960)
Indiai regék és mondák. (Bp., 1963; 5. kiad. 1995)
ford.: Vatsyayana: Káma Szútra. A szerelem tankönyve. (Bp., 1920; 3. kiad. 1971; 4. kiad. 1993)
Bain, Francis William: Az égszínkék ital. Hindu szerelmi történet. (Bp., 1921)
Gjellerup, Karl: A titokzatos Indiában. – A zarándok Kámanita. 1–2. Regények. (Bp., 1922; 2. kiad. 1937)
Amundsen, Roald: A Déli sark meghódítása. Telekes Bélával, Ballenegger Henrikkel. (Bp., 1924)
Nielsen, Aage Krakup: A trópusokon át a déli jeges tengerre. Cetvadászok útja. (Bp., 1924)
Nordenskiöld, Erland: Az indiánok között. El Gran Chaco. (Bp., 1924)
Drake, Francis: Angol lobogó alatt a föld körül. (Bp., 1925)
Gandhi, Mahatma. Az indiai szabadsághős könyve. Vál. írások. Vál., ford., bev. (Bp., 1926)
Hosszú lándzsa emlékezései. Egy indiánfőnök önéletrajza. (Bp., 1934; új kiad. 1993)
A walesi herceg kelet-afrikai vadászata. Összeáll. Patrick Reginald Chalmers. Ford. (Bp., 1935)
Lamb, Harold: Omár Khajjám. Egy élet története. Reg. (Bp., 1936)
Szürke Bagoly: Két kicsi hód. Ifj. reg. (Bp., 1937; új kiad 1975; 6. kiad. 1995)
Brunton, Paul: India titkai. (Bp., 1938; 3. kiad. 1943; új kiad. 1993)
Szürke Bagoly: A vadon fiai. Reg. (Bp., 1940; új kiad. 1994)
Bain, Francis William: Hindu regék. (Bp., 1941)
Hunt, John: A Mount Everest meghódítása. (Bp., 1957; 2. kiad. 1963).
Irodalom
Irod.: Felvinczi Takács Zoltán: B. E. (Művészettörténeti Értesítő, 1964)
Harmatta János: B. E. (Antik Tanulmányok, 1964)
Nagy Tibor: B. E., India szépmíves kutatója. (Magyar utazók, földrajzi felfedezők. Bp., 1973)
Gelencsér Gábor: Száz éve született B. E., a Káma Szútra fordítója. (Zalai Magazin, 1990. jún. 13.)
Kubassek János: B. E. szobra Érden. (Érdi Újság, 1991. okt. 11)
Renner Zsuzsanna: B. E. mint művészettörténész és muzeológus. (Ars Decorativa, 1991)
Bethlenfalvy Géza: B. E. szerepe a Kőrösi Csoma-kutatásban. Művei bibliográfiájával. (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1991)
Somogyi Sándor: B. E. munkássága a földrajzi ismeretterjesztés szolgálatában. (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1991)
Wojtilla Gyula: B. E., az indiai szellemiség közvetítője. (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1991)
Renner Zsuzsanna: B. E. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
