Balázs Sándor
író
1904-ig Breiner Sándor
Született: 1883. szeptember 17. Nagygeresd, Sopron vármegye
Meghalt: 1982. április 25. Budapest
Család
Sz: Breiner Henrik, Sulzbeck Karolin. F: Beczássy Judit (= Szobotka Katalin, 1888–1961) írónő. Leánya: H. Balázs Éva (1915–2006) történész, egyetemi tanár, az MTA doktora. Unokája: Hunyady György (1942–) pszichológus, az MTA tagja.
Iskola
A budapesti tudományegyetemen latin–magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1906).
Életút
A szentgotthárdi gimnázium h. tanára (1906–1907), a székelyudvarhelyi főreáliskola h. (1907–1908), majd r. tanára (1908–1917), a budapesti Werbőczy István Gimnázium r. tanára (1917–1940). Itt vizsgáztatta a magántanulóként érettségiző József Attilát.
Pályáját novellistaként kezdte, már 14 éves korában megjelent első elbeszélése a Képes Családi Lapokban (1897). Első sikereit azonban történelmi drámáival aratta: háromszor nyerte el az MTA 100 arannyal járó pályadíját. Korai írásai a mikszáthi anekdotikus hagyományokat követik, ezt emeli ki első recenzense Schöpflin Aladár (1872–1950) is (a Kisváros című kötetéről a Nyugatban, 1920). Későbbi műveiben az anekdotikusságot felváltotta a puritán szerkesztésmód, a mélyebb lélekábrázolás és az egyszerű, célratörő stílus. Novellái a klasszikus elbeszélő formákat mintázzák, alapmodelljük leginkább a maupassant-i típusra emlékeztet: hiteles atmoszférateremtés, a műfajnak megfelelő, inkább széles vonású, mint aprólékos lélekrajz, csattanóra kiélezett szerkezet, tömör, sűrített narratív technika és könnyed, gördülékeny, tiszta előadásmód jellemzik. Legjobb novelláiban mindig az emberi viszonyok, kapcsolatok megjelenítése áll a középpontban, gyakran a szerelem, nő és férfi kapcsolatának modellálásában. Legtöbbször az élet egy apró szeletét, villanásnyi pillanatát választja ki az ábrázolás tárgyául, s ebben az egyetlen kis mozzanatban sűríti össze a teljes élet jellegzetes jegyeit. Kisembereinek addig a megszokott keretekben zajló világában elkövetkezik egy váratlan pillanat, egy hirtelen fordulat – mely általában ugyancsak banális –, s ez kiforgatja őket a hétköznapi életük szokványos menetéből. Sorsdöntő pillanatok ezek, elhatározó erejűek. Egész életművének legszebb darabjában, Az idegen pénzben például egy kishivatalnok egyszer elteszi az újságárusleánytól véletlenül rosszul visszaadott (több) pénzt, s ez a tény olyan lelkiismereti válságot okoz benne, amely egész életét megváltoztatja.
Novellákon kívül elsősorban színműveket, majd 1945 után ifjúsági regényeket, népszerű történelmi életrajzi regényeket írt az ókori történelem jeles személyiségeiről (pl.: Spartacus, Julius Caesar, Hannibál stb.). Színműveit sikerrel játszotta a Magyar Színház és a Nemzeti Színház.
Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1968 és 1973).
Szerkesztés
Írásait a Hét, az Uj Idők és a Nyugat közölte.
Főbb művei
F. m.: Kisváros. Elbeszélések. (Bp., 1920)
Függöny legördül. Elbeszélések. (Magyar Könyvtár. 966–968. Bp., 1921)
A kivándorló fiú. Regény, elbeszélések. (Bp., 1922)
A Bakó-lányok. Elbeszélések. (Szikra Regénytár. 9. Bp., 1949)
Élve vagy halva! Regény. (Vasárnapi regények. 12. Bp., 1957)
Az idegen pénz. Vál. novellák. (Bp., 1958; 2. kiad. 1966)
Trézsi néni kosztosai. Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1960)
Tanári notesz és más történetek. Novellák. Ill. Hegedűs István. (Bp., 1963)
Reng a föld Itáliában. Spartacus élete és kora. Életrajzi regény. Ill. Szecskó Tamás. 2 táblával. (Nagy emberek élete. Bp., 1964; 2. kiad. 1968; 4. kiad. 1983)
Hannibál a kapuk előtt. Történelmi regény. Ill. Bozóky Márta. (Nagy emberek élete. Bp., 1967)
Pozsonyi diákok. Ifjúsági regény. A Trézsi néni kosztosai c. mű 2. kiadása. Ill. Keserű Ilona. (Bp., 1968)
A tünemény. Tárcák, novellák. (Bp., 1968)
Most nevess, Ibolyka! Humoreszkek, karcolatok. Vál. Dorogi Zsigmond. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1971)
Viharfelhők Róma felett. Hannibál és Spartacus élete: Hannibál a kapuk előtt. – Reng a föld Itáliában. (Nagy emberek élete. 2. és 3. kiad. Bp., 1983)
ford.: Courths-Mahler: Az ő gyermeke. Regény. (Bp., 1922).
F. m.: színművei: A feleségünk. Játék 3 felvonásban. (Bem.: Magyar Színház, 1913. szept. 27.)
Vetélytársak. Vígjáték. (Bem.: Modern Színpad, 1913)
Mátyás után. 3 egyfelvonásos. (Székelyudvarhely, 1914)
Küldöttség. Vígjáték. (Bem.: Modern Színpad, 1917)
Álarcosok. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1921. jan. 4.)
Az öreg tekintetes. Színmű Gárdonyi Géza regényéből. (Bem.: Nemzeti Színház, 1933)
Mindenki lépik egyet. Színmű Mikszáth Kálmán elbeszéléséből. (Bem.: Magyar Színház, 1935 és Kolozsvári Nemzeti Színház, 1940. jan. 15.)
Bikfic tanár úr. Vígjáték. (Bem.: Magyar Színház, 1936. nov. 14. és Kolozsvári Nemzeti Színház, 1937. jan. 26.)
Darázsfészek. Vígjáték 3 felvonásban. Szabó Pállal. (Bp., 1954; bem.: Ifjúsági Színház, 1954)
Érettségi után. (Bem.: A Magyar Néphadsereg Színháza, 1958. jan. 31.)
írásai a Nyugatban: Kisváros. 1–8. (1918–1919)
A Bakó-lányok. 1–7. (1919)
A csúnya ember és a szép lány. (1923).
Irodalom
Irod.: Ruffy Péter: Egy aranyos ember. B. S. 85 éves. (Magyar Nemzet, 1968. szept. 17.)
Hámos György: A 90 éves B. S. (Élet és Irodalom, 1973. szept. 18.)
Csontos Gábor: A 95 éves B. S. köszöntése. (Élet és Irodalom, 1978. szept. 17.)
Halálhír. (Népszabadság, 1982. ápr. 27. és Magyar Nemzet, 1982. máj. 19.)
Hegedűs Géza: Egy évszázad tanúja. (Népszabadság, 1982. ápr. 30.)
Antal Gábor: „Ez egy bölcs ember volt…” (Magyar Nemzet, 1982. máj. 25.)
Wessetzky Vilmos: B. S. emlékezete. (Magyar Nemzet, 1982. jún. 22.).
Irod.: A budapesti I. kerületi m. kir. Állami Verbőczy István Reálgimnázium – Főgimnázium – összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. Összeáll. Baumgartner Alajos. (Bp., 1927)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Kortárs magyar írók kislexikona. 19959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Életutak. Sárvár és Sárvár környéki személyek életrajzgyűjteménye. Szerk. Sulyokné Matócza Eleonóra. (Sárvár, 1993)
Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete. (Bukarest, 1993)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
