Ballagi Mór
teológus, nyelvész
1848-ig Bloch
Született: 1815. március 18. Inóc, Zemplén vármegye
Meghalt: 1891. szeptember 1. Budapest
Család
Testvére: Ballagi (1848-ig Bloch) Károly (1824–1888) pedagógus. Fia: Ballagi Géza (1851–1907) történész, jogász és Ballagi Aladár (1853–1928) történész. Unokája Ballagi István (1893–1955) orvos, bőrgyógyász, mikológus. 1843-ban Németországban tért át az evangélikus hitre, majd református lett.
Iskola
A nagyváradi (1829–1831), a pápai jesivában (1831–1832), a pápai ref. kollégiumban (1836–1837), a pesti Institutum Geometricumban tanult (1837–1839). Párizsban mérnöki (1839–1840), Tübingenben teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott (1842–1843), Tübingenben bölcsészdoktori okl. szerzett (1843). Az MTA tagja (l.: 1840. szept. 5.; r.: 1858. dec. 15.).
Életút
Móron és Surányban nevelő (1832–1836), majd tanulmányai befejezése után a szarvasi ev. líceum r. tanára (1844–1848). A forradalom és szabadságharc idején Görgei hadteste táborkari irodájának fogalmazója (hadnagyi, majd főhadnagyi rangban, 1848. okt.–1849. jún.), majd századosként a Hadügyminisztérium Elnöki Osztályának titkára (1849. jún.–szept.). A világosi fegyverletétel után Szarvasra internálták, s az osztrák hatóságok eltiltották a tanítástól, ezért kondorosi földjén gazdálkodott (1849–1851). A kecskeméti ref. teológiai intézetben a keleti nyelvek és a bibliamagyarázat (1851–1855), a pesti, ill. a bp.-i ref. teológiai akadémián a hittan és a bibliamagyarázat r. tanára (1855–1877).
Az Ómoravicai választókerület ogy.-i képviselője (1861).
Politikai szereplését a zsidóság emancipációjával kapcsolatos, még Párizsban írt röpirattal kezdte (1840). Később sokat vitatott álláspontja szerint a zsidóság emancipációjának, a magyarsággal való azonosulásának elengedhetetlen feltétele a kikeresztelkedés. Ref. teológusként az ún. szabadelvű teológiai irányzat egyik meghatározó vezetője. Kezdeményezte a protestáns egyházak egységesülését. Nyelvészként elsősorban nyelvtörténettel, jelentéstannal, összehasonlító nyelvészettel és etimológiával fogl. Szót emelt Bugát Pál túlzó nyelvújításai ellen, de amikor a Magyar Nyelvőr kártékonynak minősítette a nyelvújítást, a neológusok védelmére kelt. Gyűjtötte a m. példabeszédeket és közmondásokat, összeállította a magyar nyelv „teljes szótárát”, több német–magyar, ill. magyar– német szakszótárt szerkesztett, héber nyelvtankönyvet is írt. Feldolgozta a magyar nyelvfejlődés történetét.
Emlékezet
Internálása emlékét a szarvasi Szabadság úton emléktábla őrzi. Bp.-en, a XI. ker.-ben utcát neveztek el róla.
Szerkesztés
A Protestáns Naptár (1855-től), a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (1858–1889), a Házi Kincstár (1861–1864), a Család Lapja (1866) és a Protestáns Tudományos Szemle szerkesztője (1869–1872).
Főbb művei
F. m.: Zsidókról. (Pest, 1840)
Nyelvészeti nyomozások. Bloch Móric néven. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1840. dec. 28.; Buda, 1841)
A magyar szónyomozás és az összehasonlító nyelvészet. (Pest, 1846)
A szarvasi ev. főiskola rövid története. (Szarvas, 1847; hasonmás kiad. Békéscsaba, 1997)
A héber nyelv elemi tankönyve. (Prága, 1856; 2. átd. kiad., átdolgozta: Goldziher Ignác. Pest, 1872)
Nyelvújítás és nyelvrontás. (Pest, 1857)
A magyar nyelvészkedés köre. Bevezetés sémi gyöknyomozásaihoz. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1859. máj. 2.; Akadémiai Értesítő, 1859)
Die Protestantenfrage in Ungarn und die Politik Oesterreichs. Név nélkül. (Hamburg, 1860)
Tájékozás a teológia mezején. (Pest, 1862)
Renaniana. (Pest, 1864)
Bibliai tanulmányok. I–II. (Pest, 1865–1868)
A protestantizmus harca az ultramontanizmus ellen. (Pest, 1867)
A tudomány fejlődése hajdan és most. (Pest, 1870)
Az újszövetségi iratok keletkezése. (Pest, 1872)
Brassai és a nyelvújítás. (Bp., 1876)
Nyelvünk újabb fejlődése. (Bp., 1881)
A nyelvfejlődés történelmi folytonossága és a Nyelvőr. (Bp., 1884)
Szókészletünk ortholog szabályozása és az iskola. (Budapesti Szemle, 1890)
szerk.: Mózes öt könyve. I–V. Ford., a jegyzeteket írta. (Buda, 1840–1841)
Magyar példabeszédek és közmondások. I–II. (Szarvas, 1850)
A magyar nyelv teljes szótára. I–II. (Pest, 1866; új kiad. 1871–1873; hasonmás kiad 1998)
Német–magyar kereskedelmi szótár. (Bp., 1887; hasonmás kiad. 1999)
Magyar–német kereskedelmi szótár. (Bp., 1887; hasonmás kiad. 1999)
Magyar német és német–magyar kéziszótár. (Bp., 1893–1894).
Irodalom
Irod.: György Aladár: B. M. (Paedagogiai Plutarch. I. Pozsony, 1886)
Komáromy Lajos: B. M. (Magyar Tanítóképző, 1892)
Imre Sándor: Emlékbeszéd B. M. r. tagról. (Bp., 1893)
Szőts Farkas: Emlékezés B. M.-ról. (Protestáns Egyházi és Irodalmi Lap, 1899)
Szőts Farkas: Emlékezés B. M.-ra. (Protestáns Szemle, 1907)
Elek László: Emlékezés B. M. szarvasi tanári munkásságára. (Körösök Vidéke, 1990)
Waktor Andrea: A XIX. század működése és változásai a Ballagi család levelezésének tükrében. (Sic itur ad astra, 1995).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013