Bán Frigyes
filmrendező
Balogh Frigyes
Született: 1902. június 19. Kassa
Meghalt: 1969. szeptember 30. Budapest
Iskola
Kassán két évig hadapródiskolába járt, Miskolcon felsőkereskedelmi érettségi vizsgát tett (1920).
Életút
A Star Filmgyár munkatársa, Deésy Alfréd mellett felvételvezető, vágó, segédrendező, forgatókönyvíró (1922–1929); közben visszatért Kassára, ahol újságíróként dolgozott. A Bethlen téri Színház tagja (Balogh Frigyes néven, 1929–1934), a Magyar Filmiroda Rt. (MAFIRT) felvételvezetője, segédrendezője és vágója (1934–1939), önálló filmrendező (1939-től).
Gyakran fordult a magyar irodalom klasszikusaihoz, de történelmi témájú filmeket és vígjátékokat is rendezett. Filmjeit szakmai biztonsággal, igényességek, biztos színészvezetéssel készítette. Egyik korai filmjét (Egy éjszaka Erdélyben) a Velencei Filmfesztiválon is bemutatták (1941), majd az első bolgár–magyar koprodukciós film rendezője (Tengerparti randevú, 1943). Az államosítás első – és mindjárt világhírű alkotásának – a Talpalatnyi földnek (Szabó Pál: Lakodalom – Keresztelő – Bölcső trilógiájából) rendezője, amely a paraszti élet megrendítő erejű ábrázolása (1948). Semmelweis c. filmje a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon a legjobb életrajzi film díját nyerte el (1953). Életének utolsó szakaszában készített filmjeit az irónia és a szatírikus ábrázolásmód jellemzi.
Elismerés
Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950). Kossuth-díj (1950, 1952, 1954), érdemes művész (1952), kiváló művész (1966).
Főbb művei
F. filmjei.: Mátyás rendet csinál (1939)
Zavaros éjszaka (forgatókönyvíró is, 1940)
Egy éjszaka Erdélyben (1941)
Háry János (társ- forgatókönyvíró is, 1941)
Utolsó dal (1941)
Kadétszerelem (társ-forgatókönyvíró is, 1941)
Az éjszaka lánya (1942)
Az 5. számú őrház (1942)
Csalódás (1942)
Legény a gáton (1943)
Éjjeli zene (1943)
Tengerparti randevú (magyar–bolgár, 1943)
A három galamb (1944)
Azért is maradok (1944)
Mezei próféta (nem mutatták be!, 1947)
Talpalatnyi föld (1948)
Úri muri (1949)
Felszabadult föld (forgatókönyvíró is, a Talpalatnyi föld folytatása, 1950)
Tűzkeresztség (1951)
Semmelweis (1952)
Első fecskék (1952)
Rákóczi hadnagya (1953)
A császár parancsára (1956)
Csendes otthon (1957)
Csigalépcső (1957)
Szent Péter esernyője (forgatókönyvíró is, 1958)
Szegény gazdagok (forgatókönyvíró is, 1959)
Rangon alul (1960)
Felmegyek a miniszterhez (1961)
Napfény a jégen (forgatókönyvíró is, 1961)
Dunai kirándulás (csehszlovák, 1962)
Prakovszky, a siket kovács (tv, 1963)
A pénzcsináló (1963)
Kár a benzinért (1964)
Büdös víz (1966).
Irodalom
Irod.: Balázs Béla: Jegyzetek a „Talpalatnyi földről”. (Szabad Nép, 1948. dec. 18.)
Molnár Frigyes: Talpalatnyi föld. (Csillag, 1949)
Sas György: 26 film után. (Film, színház, muzsika, 1959. márc. 27.)
Zilahi Jenő: Reflektorfényben B. F. (Pest megyei Hírlap, 1967. febr. 12.)
Karcsai Kulcsár István: B. F. (Filmvilág, 1969)
A 25 éves Talpalatnyi föld. (Filmtudományi Szemle, 1973)
Bencsik Imre: Hogyan csináltunk filmet 1948-ban? Egy forgatókönyvíró emlékei. (Filmkultura, 1985).
Megjegyzések
Az első, háromszoros Kossuth-díjas művész. Egyetlen filmjében, a Napfény a jégen (1961) c. revüben maga is szerepelt (egy rövid jelenetben egyetemi tanárt alkotott).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
