Bálint Jenő
művészeti író, kritikus
1909-ig Berger
Született: 1889. október 6. Budapest
Meghalt: 1945. január Budapest
Család
Sz: Berger Ármin, Singer Eleonóra. Testvére: Bálint Rezső (1885–1945) festőművész.
Életút
Bp.-en tisztviselő volt az I. vh. előtt (1914-ig). Az összeomlás után a Helikon kiállítási szalon (1920–1923), majd az Alkotás Művészház igazgatója (1923-tól).
A Magyar őstehetségeket Pártoló Országos Bizottság művészeti igazgatója.
Kortárs magyar festészettel és művészeti kritikával fogl. Elsőként mutatta be Benedek Péter festményeit (Alkotás Művészház, 1923), ill. először állította ki a teljes ismeretlenségben meghalt Nagy Balogh János képeit (Helikon kiállítási szalon, 1927). A festői őstehetségek egyik felfedezőjeként és népszerűsítőjeként szervezője és rendezője a Nemzeti Szalonban (1934) bemutatott Magyar őstehetségek c. kiállításnak.
Szerkesztés
A Magyar művészeti könyvtár c. sorozat szerkesztője (1926-tól). Tárcái, művészeti írásai, kritikái elsősorban a Népszavában jelentek meg (1915-től).
Főbb művei
F. m.: Ópium. Elb.-ek. (Bp., 1915)
Benedek Péter földmíves–festőművész. (Bp., 1923; 2. kiad. 1928)
Czillich Anna. Egy festőnő élete és működése. (Bp., 1924)
Nagy Balogh János művészete. (Bp., 1927)
Vaszary János művészete. (Bp., 1927)
Művészfejek. Csók István bevezetőjével. (Bp., 1929).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
