Bálint Rezső
festőművész, grafikus
1909-ig Berger
Született: 1885. október 14. Budapest
Meghalt: 1945. november 18. Budapest
Család
Sz: Berger Ármin, Singer Eleonóra. Testvére: Bálint Jenő (1889–1945) művészeti író, kritikus.
Iskola
A Franklin Társulat nyomdájában betűszedést tanult (1898–1902), Vesztróczy Manó tanítványa (1902-től). Vidéki vándorutakon stáció-képeket, feszületeket aranyozott (1902–1906), majd nyaranta Iványi Grünwald Béla és Ferenczy Károly tanítványa volt a nagybányai művésztelepen (1906–1908), ill. Bp.-en Szablya-Frischauf Ferenc magániskolájában képezte magát (1907–1908).
Életút
A KÉVE művésztársulat tagjaként részt vett kiállításain, annak Nemzeti Szalonbeli (1909, 1911, 1912), ill. külföldi bemutatóin (1907–1908: Berlin, Düsseldorf és Drezda; 1910: Bécs). Münchenben élt (1909), majd Párizsban dolgozott (1910–1912), ahol a Grande Chaumiére-ben akt-stúdiumokat folytatott, ill. Modiglianival közösen bérelt műtermet a Montparnasse-on. Rövid ideig a kecskeméti művésztelepen alkotott (1911–1912) és szerepelt a nagybányaiak jubileumi kiállításán (1912). Megjelentette a Formák– foltok–vonalak c., 10 litográfiát tartalmazó albumát (amelyhez Kosztolányi Dezső írt előszót, 1919). Szentendrén telepedett le (1919), ill. családjával Izbégen élt és alkotott (1920-tól). Élete utolsó éveiben szerepelt az OMIKE képzőművészeti kiállításain (1942, 1943).
Pályája kezdetén művészetére a nagybányai fiatal művészek hatottak; festményein, pasztelljein (pl. tájképek, csendéletek, enteriőrök stb.) az erőteljes kontúrokkal, összefogott színfoltok dominálnak. Az I. vh. idején hadifestőként számos művén megörökítette a csatatereket, katonatársait és a hadifoglyokat. 1920 után erőteljesebb ecsetkezelésű, expresszív tájak, izbégi és párizsi részletek, jelenetek, enteriőrök kerültek ki ecsetje alól. Műveit (Anya gyermekével; Csendélet; Interieur; Kórházi jelenet; Olvasó nő; Parkban) a Magyar Nemzeti Galéria (MNG), a Kecskeméti Képtár és több magángyűjtemény őrzi.
Szerkesztés
Számos esztétikai jellegű művészetkritikai tanulmánya jelent meg a Ház (1909–1911), A Kéve Könyve (1912–1913) és a Múlt és Jövő c. folyóiratokban (1936).
Kiállítások
F. kiállításai: Nemzeti Szalon – KÉVE-kiállítások (Bp., 1909, 1911, 1913)
Rue du Colonel Conbes (Párizs, 1911)
Budapesti Műhely (Bp., 1914)
Könyves Kálmán Szalon (Bp., 1916)
Alkotás Művészház (Bp., 1923)
Miskolci Gazdakör (1926)
Kereskedelmi Kaszinó (Kecskemét, 1927)
Nemzeti Szalon (Bp., 1928)
Galeria Miromeznil (Párizs, 1931)
Ernst Múzeum (Bp., 1934).
Főbb művei
F. m.: önéletrajzi írása: Egy festő elindul. (Népszava, 1934. dec. 25.)
írásai: Amadeo Modigliani. (Múlt és Jövő, 1936)
Művészek Párizsban. (Bp., 1941).
Irodalom
Irod.: B. R. litográfiái. (Az Ujság, 1913. febr. 2.)
Kosztolányi Dezső: B. R. képei. (Múlt és Jövő 1916)
Bálint Aladár: B. R. képei. (Nyugat, 1916)
B. R. Kat. Bálint Jenő előszavával. (Bp., 1923). Rózsaffy Dezső: B. R. (Ars Una 1923)
Bálint Aladár: B. R. kiállítása (Nyugat 1923)
Márffy Oszkár: A Nemzeti Szalon 60. csoportkiállítása. (Képzőművészet 1928)
Tersánszky J. Jenő: B. R. (Nyugat 1928)
B. J. Kat. Lázár Béla előszavával (Bp., 1934)
Plesznivy Edit: A KÉVE művésztársulat 1907–1914 közötti működése. (Művészettörténeti Értesítő 1982)
Pethő Németh Erika: Az elfelejtett festő. (Szentendre és Vidéke, 1996. jan. 1.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
