Baróti Lajos
történész, irodalomtörténész
1884-ig Grünn
Született: 1856. augusztus 26. Haulikfalva, Torontál vármegye
Meghalt: 1933. március 13. Budapest
Család
Apja r. k. néptanító volt.
Iskola
Gimnáziumi tanulmányait Szegeden és Temesvárott végezte (1868–1875). A bp.-i tudományegyetemen jogot (1875–1877), bölcseletet hallgatott (1877–1879), történelem és földrajz (1879), magyar és német nyelv és irodalom szakos tanári okl. (1881), bölcsészdoktori okl. szerzett (1893).
Életút
A Röser-féle kereskedelmi iskola, a bp.-i V. kerületi polgári leányiskola (1879–1882), az I. kerületi polgári leányiskola r. tanára (1882–1894), a bp.-i VIII. kerületi főreáliskola r. tanára (1895–1905).
Számos történelemtankönyvet írt, jelentősek a Bánát helytörténetével foglalkozó munkái. Irodalomtörténészként elsősorban Petőfi Sándor munkásságával, a költőhöz kapcsolódó folklorisztikai hagyománnyal, emlékezetével fogl.
Főbb művei
F. m.: Petőfi újabb reliquiái. (Bp., 1887)
Perjamos. Gross-Becskerek. (Becskerek, 1889)
A bánsági legrégibb német település története. (Temesvár, 1892)
Petőfi költeményeinek első kritikai kiadásáról. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1894)
Délmagyarország XVIII. századbeli történetéhez. 1–3. (Temesvár, 1896–1907)
Petőfi Sándor összes költeményei. Sajtó alá rend. (Bp., 1900)
Petőfi- adomák. (Bp., 1908)
Petőfi a ponyván és a szépirodalomban. (Bp., 1910)
Petőfi a világirodalomban. Többekkel. (Bp., 1911)
tankönyvei: Magyarország története. Középiskola alsó osztály és polgári iskolák számára. Csánki Dezsővel. (Bp., 1891; 9. kiad. 1914)
Ezer év. Képek a magyar nemzet történetéből az ifjúság számára. (Bp., 1894; 4. kiad. 1905)
A magyar nemzet története. Elemi népiskolák számára. (Bp., 1894; 3. kiad. 1901)
Szalay József: A magyar nemzet története. 1–4. Átd. (Bp., 1896–1898)
Huber Alfonz: Ausztria története. 1–3. Átd. (Bp., 1899–1901).
Megjegyzések
Gulyásnál a két Baróti Lajos munkássága összekeverve! Lexikonokban eltérő halálozási adat: márc. 11.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
