Bartalus István
zenetörténész, zenei író
                Született: 1821. november 13. Bálványosváralja, Doboka vármegye        
                        Meghalt: 1899. február 9. Budapest        
                        
Család
Sz: apja ref. lelkész volt.
Iskola
A kolozsvári ref. főiskolán jogot, bölcsészetet és teológiát tanult, egyúttal a kolozsvári konzervatórium hallgatója is (1841–1845). Az MTA tagja (l.: 1875. máj. 26.).
Életút
	                 Br. Wesselényi Miklós családjánál nevelő (Zsibón, 1845–1846), Kolozsvárott zonogoratanár (1846–1851), Pestre költözése után mint zongoraművész koncerteken lépett fel (1851–1852), majd Gönczy Pál pesti fiúnevelő intézetének tanára (1852–1860). Az 1860-as évektől elsősorban zenetörténeti kutatásokat végzett (a felső-ausztriai könyvtárakban). A bp.-i (budai) állami tanítóképzőintézet zenetanára (1869–1883).                                                
            Pályafutását költőként kezdte, A honvéd című költeménye az Öröm-dalok című füzetben jelent meg (Kolozsvárott, 1842). Zenetudósként zeneelmélettel, -történettel, esztétikával fogl., zenekritikákat írt. Elsők között tett kísérletet a magyar zene történetének megírására: a magyar palotás történetét feldolgozó munkája, ill. a 15–16. sz.-i magyarországi lantművészek munkásságát feltáró írásai kéziratban maradtak. Számos zeneiskolai tankönyvet, zonogoratanítással foglalkozó elméleti munkát írt és szerkesztett. A magyarországi népdalgyűjtés egyik elindítója: 1871-től 1883-ig több népdalgyűjtő utat tett az országban.                    
Elismerés
A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1867).
Szerkesztés
A Zenészeti Lapok főmunkatársa (Amarus álnéven, 1860–1863).
Főbb művei
F. m.: Pályanyertes zeneművek. (Pest, 1858)
 101 magyar népdal énekre és zongorára. (Pest, 1860)
 Módszer a zongora helyes játszására. (Pest, 1860)
 Zongoratan. (Pest, 1862)
 Zenekáté. (Pest, 1863)
 A magyar zene története. (Budapesti Szemle, 1864)
 Két dudás egy csárdában. Regény a magyar zenész életből. (Pest, 1865)
 Elemi összhangzat- és számjelzéstan. (Pest, 1867; 2. jav. és bőv. kiad. Bp., 1880)
 A magyar egyházak szertartásos énekei a XVI–XVII. században. (Pest, 1869)
 Magyar Orpheus. Vegyes tartalmú zenegyűjtemény. XVIII–XIX. század. (Pest, 1869)
 B. I. jelentése a felsőausztriai kolostoroknak Magyarországot illető kéziratairól és nyomtatványairól a Magyar Akadémiához. (Pest, 1870)
 Bevezetés a zongora s orgona játszásába a tanítóképezdei ifjúság tömegesen tanulása szempontjából. (Pest, 1871)
 Jelentés a magyar népdallamok gyűjtéséről. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1872)
 Magyar népdallamok egyetemes gyűjteménye. I–III. (Bp., 1873–1883)
 IV.–VII. (Bp., 1894–1896)
 Művészet és nemzetiség. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1875. okt. 18. és nov. 15.; Értekezések az MTA Nyelv- és Széptudományok Osztálya köréből. 5. köt. 6. Bp., 1876)
 Emlékbeszéd Mátray Gábor l. tag felett. (Bp., 1877)
 Vázlatok a zene történelméből. (Bp., 1882)
 A féltudósok. Humoros reg. (Bp., 1882)
 Újabb adalékok a magyar zene történelméhez. (Bp., 1882)
 A zeneköltészet elemei és műformái. (Bp., 1883)
 Arany János dalai Petőfi, Amade és saját költeményeire. Énekre és önálló zongorára feoldogozta B. I. A képeket rajzolta Gyulay László. (Bp., 1884)
 Egy bukott zenész élete. Reg. (Mulattató zsebkönyvtár. Esztergom, 1884)
 Énektanító vezérkönyv. I–VI. (Bp., 1898–1902)
 Magyar énekiskola hat évfolyamban. I–V. (Bp., 1890; 4. teljesen átd. kiad. Átd. Sztankó Béla. Bp., 1904)
 A művészet pongyolában. A zenész életből. 14 elb. (Bp., 1893)
 A kivándorlók. Víg reg. (Bp., 1894).
Irodalom
Irod.: B. I. (Vasárnapi Ujság, 1860. 47. arcképével)
 B. I. (Vasárnapi Ujság, 1899. 7. arcképével)
 Sz. Farkas Márta: B. I. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1976)
 Szerző Katalin: Egy „zenebölcs” Arany lapjainál: B. I. (Irodalomismeret, 1992).
        Szerző: Kozák Péter
        Műfaj: Pályakép
        Megjelenés: nevpont.hu, 2013