Barthos Gyula
erdőmérnök, ornitológus
Bartos
Született: 1883. június 30. Nagykanizsa, Zala vármegye
Meghalt: 1971. február 27. Nagykanizsa
Iskola
A nagykanizsai piarista gimnáziumban éretts. (1901), a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián erdőmérnöki okl. szerzett (1905).
Életút
A Kendeffy-uradalom erdészetének vezetője (a Retyezát hegység erdeiben lévő, Malomvízen, 1906–1919), hg. Batthyány- Strattmann László nagykanizsai uradalmának erdőmestere, ill. az ebből létrejött Nagykanizsai Erdőgondnokság vezetője (1919– 1948).
Magyarországon elsők között fogl. a magashegységi erdők megőrzésének kérdéseivel, az erdők és a környezetvédelem összefüggéseivel, erdősávok, fasorok és ún. zöldfolyosók fontosságával. 1920-ban elsőként vetette fel a Kis-Balaton nemzeti parkká nyilvánítását. Ornitológiai munkássága is értékes: Nagykanizsa és környéke, a Retyezát és a Baláta-tó ősi lápvilága madár- és erdőfaunáját vizsgálta, ill. észak-európai körutazása alkalmával is végzett madártani megfigyeléseket (1944). Erdőmérnöki pályafutása kezdete óta naplót vezetett, amely fontos forrása a 20. sz.-i erdőgazdálkodásnak; egyúttal kortörténeti és szociológiai leírását adta a Retyezáton élő nemzetiségeknek.
Emlékezet
Emlékét a nagykanizsai Zalaerdő Zrt. épületének udvarán bronz mellszobor őrzi (Szabolcs Péter alkotása, Múzeum tér, 2007. nov. 13-ától).
Elismertség
A Madártani Intézet és az Országos Erdészeti Egyesület tagja.
Szerkesztés
Madártani megfigyeléseit az Aquila című folyóirat közölte.
Főbb művei
F. m.: A saskeselyű pusztulása a Retyezát hegységben. (Aquila, 1908)
A barázdabillegető teljes albinója. (Aquila, 1917)
Adalékok az erdi szalonka vonulási viszonyaihoz. (Aquila, 1920)
Ugartyúkok állandó átvonulása. (Aquila, 1928)
Daruvonulás a Dunántúlon. (Aquila, 1947)
Nordcapi utam madártani és erdészeti tanulságai. (Bp., 1948)
A vörösfenyő természetes felhúzódása Zalában. (Erdészeti Lapok, 1948)
Adatok Dél-Erdély madárvilágához. (Aquila, 1957)
Fészkelő füleskuvik Dél-Zalában és fészkelésének körülményei. (Aquila, 1958)
Tanulságok a gyapjaspille-fertőzöttség körül közreműködő madarak szerepéről. (Erdészeti Kutatás, 1959)
Néhány adat Kaán Károly nagykanizsai kapcsolatairól. (Az Erdő, 1959)
Tőkésréce különös fészkelőhelyei. (Aquila, 1967)
Elhagyott Ádámok – kívül a Paradicsomon. Korabeli vázlatok a kárpáti erdőkben dolgozók küzdelmes életéről. B. Gy. naplójegyzetei. 1907–1919. (Bp., 2000)
Erdészüdv, vadászüdv! (Bp., 2002).
Irodalom
Irod.: Baráth László: Aki posztumusz könyvével erdészettörténetet írt. Emlékező recenzió B. Gy. születésének 120 éves évfordulója alkalmából. (Erdészeti Lapok, 2003).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
