Bálint Tibor
író, műfordító, szerkesztő
Született: 1932. június 12. Kolozsvár
Meghalt: 2002. január 28. Kolozsvár
Temetés: 2002. február Kolozsvár
Temetési hely: Házsongárd
Család
Külvárosi környezetben, nehéz családi körülmények között nőtt fel. F: 1962-től Kovács Júlia. Leánya: Bálint Nóra (1965) és Bálint Ágnes Júlia (1967).
Iskola
A kolozsvári ref. kollégiumban éretts., a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv- és irodalom szakos hallgatója, tanulmányait nem fejezte be.
Életút
Az Igazság (1953–1955), a Falvak Dolgozó Népe és az Ifjúmunkás munkatársa (1956–1959), a Napsugár szerkesztője (1967-től).
Az erdélyi magyar irodalom egyik megújítója. Íróként az 1950-es évek második felében tűnt fel sajátos nyelvi erejű karcolatokkal, novellákkal, első megjelent kötete, a Csendes utca (1963) ezeket gyűjtötte össze. Novelláinak egy részében hétköznapi témákról, emberekről, s leginkább saját élményeiről írt rövid történeteket Kosztolányi Dezső, Gelléri Andor Endre és Krúdy Gyula nyomdokain járva. A kolozsvári magyar külváros mozgalmas életét írta meg apró villanásnyi történetekkel, sorstragédiákban. Novelláinak másik részét bibliai történetek, a mítoszt átértelmező ábrázolásmód adják. Epikájának csúcsa a Zokogó majom. Egy élhetetlen család kálváriája c. regénye (1969). Az önéletrajzi műben a külvárosi környezetből jött gyermek életútját követi nyomon az újságíróvá válásig. A 19. sz.-i realista hagyományok és a 20. sz.-i modern irányzatok eredeti keverékének számító regény a magyar prózatörténet egyik mérföldköve lett; akárcsak a folytatása: a Zarándoklás a panaszfalhoz (1978). A két nagy regény utóbb trilógiává bővült a Bábel toronyházával (1996). Legismertebb művét, a Zokogó majmot Sánta angyalok utcája címmel a Kolozsvári Magyar Színház mutatta be (1972), ill. az MTV többrészes tévéfilm-sorozatot készített (1978).
Emlékezet
Születésének 75. évfordulóján kétnapos emlékkonferenciát rendeztek Kolozsvárott (A zokogó majom könnyei címmel, 2007. máj. 22.). Az emlékkonferencián az írói hagyaték őrzésére és ápolására alakult meg a Bálint Tibor Baráti Társaság (Egyed Emese költőnő elnökletével az író egykori otthonának kertjében).
Elismerés
A Román Írószövetség Prózadíja (1969 és 1979), Kritikusok Díja (1978), Pezsgő Díj (1978), Déry Tibor-jutalom (1992), a Krúdy Alapítvány Díja (1992), a Soros-alapítvány alkotói díja (1995), József Attila-díj (1998), Márai Sándor-díj (2002).
Szerkesztés
Az Igazság (1953–1955), a Falvak Dolgozó Népe és az Ifjúmunkás munkatársa (1956–1959), a Napsugár szerkesztője (1967-től). Jegyzetek a köröm hátán címmel íróportékat alkotott a kolozsvári Szabadság c. lapban. Az 1990-es években rendszeresen jelentek meg novellái a Mozgó Világban, a Forrásban, a Tiszatájban és a kolozsvári Szabadság c. lapban.
Főbb művei
F. m.: Csendes utca. Elb.-ek, karcolatok. (Bukarest, 1963)
Búcsú a rövidnadrágtól. Reg. (Bukarest, 1964; románul: 1968)
Cérnakáplár. Ifj. elb.-ek. (Bukarest, 1964)
Angyaljárás a lépcsőházban. Elb.-ek. (Bukarest, 1966)
Fekete Péter. Ifj. elb.-ek. (Bukarest, 1967)
Önkéntes rózsák Sodomában. Tud.-fantasztikus kisreg. (Bukarest, 1967; románul: 1970)
Zokogó majom. Egy élhetetlen család kálváriája. Reg. (Bukarest, 1969; románul: 1972; lengyelül: Warszawa, 1973; németül: Bukarest, 1973)
Császár és kalaposinas. Elb.-ek. (Bukarest, 1971)
Nekem már fáj az utazás. Elb.-ek. (Bukarest, 1973)
Robot Robi kalandjai. Fantasztikus reg. (Bukarest, 1973)
Kenyér és gyertyaláng. Arcképek, vallomások, tanulmányok. (Kolozsvár, 1975)
Kifli utca zsemle szám. Karcolatok. (Bukarest, 1978)
Látomás mise után. Elb.-ek. (Bp., 1979)
Mennyei romok. Tanulmányok, karcolatok, elb.-ek. (Kolozsvár, 1979)
Zarándoklás a panaszfalhoz. Reg. (Bukarest–Bp., 1979)
Mese egy őrült kakaduról. Elb.-ek. (Bukarest, 1982)
Én voltam a császár. Mesék, történetek. (Bukarest, 1984; Bp.–Bukarest, 1984)
Családi ház kerttel. Elb.-ek. (Kolozsvár, 1986)
A háromszáz esztendős pacsirta. Elb.-ek. (Bukarest, 1986)
Nyargaló ihlet. Cikkek, karcolatok. (Bukarest, 1988)
Égi és földi kvártély. Vál. elb.-ek. (Bp., 1989)
Marci kalandjai. (Bukarest, 1990)
Véggyulavár ostroma. 1566. Történelmi elbeszélőköltemény. (Gyula, 1989)
Bábel toronyháza. Reg. (Kolozsvár, 1996)
Végtelen világbajnokság. Ifj. történetek. Ill. Benedek Virág. (Bp., 1999; Csíkszereda, 2001)
Zokogó majom. Egy élhetetlen család kálváriája. Reg. (Kriterion Kincses Könyvtár. Kolozsvár, 2001)
Könyörgés kétségbeesés ellen. Elb.-ek. (Csíkszereda, 2002)
ford.: Zamfirescu, G. M.: Városszéli szerelem. Reg. (Bukarest, 1964)
Barbu, E.: A gödör. Reg. (Bp., 1967)
Minulescu, I.: Román nyelvből elégtelen. Reg. (Bukarest, 1970)
Caragiale, I. L.: Az élettelen Cnut. Reg. (Bukarest, 1972)
Barbu, E.: Világteremtés. (Bukarest, 1973)
Petrescu, R.: Rendhagyó szerelem. Reg. (Bukarest, 1986).
Irodalom
Irod.: Marosi Péter: Néhány novelláról. (Utunk, 1963. 20.)
Páskándi Géza: Légy nagyságú hintó. (Utunk, 1966. 38.)
Réz Pál: Atomfej zokog. (Élet és Irodalom, 1966. 47.)
Láng Gusztáv: Világtalan éleslátás. (Korunk, 1967)
Szőcs Géza: Költőiség és pontosság. (Korunk, 1975)
Kovács János: Visszafogott végletesség. (Igaz Szó, 1979. 5.)
Ács Margit: Bibliai fejezetek a huszadik század közepéről. (Tiszatáj, 1979)
Cs. Gyímesi Éva: Változatok az esendőségre. (Utunk, 1987. 22.)
Reinhart Erzsébet: Az élet titkai felé. (Igaz Szó, 1987)
Bertha Zoltán: B. T. Kismonográfia. (Bp., 1990).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
