Boldizsár Iván
író, újságíró, szerkesztő
1934-ig Bethlen
                Született: 1912. október 30. Budapest        
                        Meghalt: 1988. december 22. Budapest        
                        
Család
Sz: Bethlen Oszkár (1876–) újságíró, László (Lebenstein) Aranka. Fia: Boldizsár Miklós (1945–2003) író.
Iskola
A bp.-i kegyesrendi gimnáziumban éretts. (1930), a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi és bölcsészettudományi karán tanult (1930–1932).
Életút
	                 A Névtelen Jegyző c. folyóirat (1932), a Nemzeti Újság és az Új Nemzedék (1933–1936), A Reggel munkatársa (1936–1938), egyúttal a Cserépfalvi Kiadó (1936–1940), majd a Pester Lloyd szerkesztője (1938–1941). A II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, orosz fogságba esett. A Szabad Szó (1945–1946), az Új Magyarország szerkesztője (1946–1948). Külügyi államtitkárként tagja a párizsi béketárgyalásokon résztvevő magyar küldöttségnek (1947). A Magyar Nemzet (1951–1955), a Béke és Szabadság (1955– 1956), a Hétfői Hírlap szerkesztője (1957–1960), a New Hungarian Quarterly (1960–1968), a Színház főszerkesztője (1968–1969).                                    
            A Magyar Pen Club (1970), a Nemzetközi Pen Club elnöke (1984–1988). Az Országos Béketanács elnökhelyettese (1972-től). Országgyűlési képviselő (1986–1988).                                
Emlékezet
A bp.-i Farkasréti Temetőben, fiával, Boldizsár Miklóssal közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismerés
József Attila-díj (1970), Állami Díj (1975).
Szerkesztés
A Névtelen Jegyző c. folyóirat (1932), a Nemzeti Újság és az Új Nemzedék (1933–1936), A Reggel munkatársa (1936–1938), egyúttal a Cserépfalvi Kiadó (1936–1940), majd a Pester Lloyd szerkesztője (1938–1941). A II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, orosz fogságba esett. A Szabad Szó (1945–1946), az Új Magyarország szerkesztője (1946–1948). Külügyi államtitkárként tagja a párizsi béketárgyalásokon résztvevő magyar küldöttségnek (1947). A Magyar Nemzet (1951–1955), a Béke és Szabadság (1955– 1956), a Hétfői Hírlap szerkesztője (1957–1960), a New Hungarian Quarterly (1960–1968), a Színház főszerkesztője (1968–1969). A Szolgálat és Írás szerkesztője (1937-től). A Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma (1959–1974) és a Magyarország felfedezése c. könyvsorozat szerkesztője (1970-től).
Főbb művei
F. m.: Vallás és erkölcs egy apátsági faluban. – A budapesti városszéli telep. (Katholikus Szemle, 1935)
 Aradi Zsolt nemzetpolitikai elgondolásai. – Törések a magyar értelmiség eszmevilágában. (Katholikus Szemle, 1936)
 Tiborc. Móricz Zsigmond és B. I. írása. Kálmán Kata fényképeivel. (Szolgálat és Írás könyvei. 3. Bp., 1937; hasonmás kiad. 1987)
 A gazdag parasztok országa. Dánia. Szociográfia. (Magyar Könyvek. Bp., 1939; 2. kiad. 1946)
 Nagy idők kis lexikonja. (Magyar Könyvek. Bp., 1942)
 A másik Magyarország. A magyar ellenállási mozgalom története. (Bp., 1946; 3. kiad. 1947; franciául és angolul: 1946)
 Megbűnhődte már e nép… Röpirat a magyar békéről és közös hazánkról, a Dunavölgyéről. (1–2. kiad. Bp., 1946)
 Fortocska. Így él Moszkva. Napló-jegyzetek. (Bp., 1948; 2. kiad. 1949; 3. kieg. kiad. 1950; szlovákul: Bratislava, 1949; cseh nyelven: Praha, 1950)
 Téli párbaj. Kisreg. (Bp., 1949)
 Magyarországi napló. (Bp., 1951; szlovákul: Bratislava, 1952)
 Összeesküvés a magyar nép ellen. (Bp., 1952; 2. kiad. 1953; angolul, németül, franciául és oroszul: 1952)
 A toll fegyverével. Cikkgyűjtemény. Összeáll. (Bp., 1952)
 A béke hangja. A nemzetközi békeharc válogatott írásai. Összeáll., a bevezetést írta. (Bp., 1952)
 Békeharcos írások a sajtóban. (Újságírók szakmai előadásai és vitái. 3. Bp., 1953)
 Oradour vádol. (Bp., 1953)
 A reménység üzenete. Publicisztikai írások. (Bp., 1954)
 Reggeltől reggelig. Reg. Ill. Bozóky Mária. (Bp., 1955)
 Magyarország. Útikönyv. Szerk. (Bp., 1955)
 Tiborc új arca. A Tiborc c. műve új kiadása. A bevezetőt Móricz Virág írta. Kálmán Kata fényképeivel. (Bp., 1955)
 Balatoni kaland. Elb.-ek. (Bp., 1956)
 Halálos felhők. (Az Országos Béketanács külpolitikai füzetei. Bp., 1957)
 Születésnap. Reg. A borítót Pap Klára tervezte. (Bp., 1959; lengyelül: Warszawa, 1964)
 Az éjszaka végén. Reg. (Bp., 1962; 2. átd. kiad. 1985)
 Rokonok és idegenek. Franciaországi napló. (Világjárók. 32. Bp., 1963; 2. kiad. 1965; cseh nyelven: Praha, 1967)
 Zsiráffal Angliában. Útinapló. (Bp., 1965; 2. kiad. 1967; angolul: London, 1969)
 Királyalma. Elb.-ek. (Bp., 1967)
 Túlélők. Színmű. (Bp., 1967; 2. kiad. Bratislava, 1975)
 Az angyal lába. Útirajzok, cikkek, karcolatok. (Bp., 1969)
 A filozófus oroszlán. Esszék, úti jegyzetek. (Bp., 1971)
 New York percről percre. Útinapló. (Bp., 1971)
 Halálaim. Elb.-ek. (Bp., 1974; 2. kiad. 1975; németül: Berlin, 1974; lengyelül: Warszawa, 1979)
 A szárnyas ló. Tanulmányok, úti jegyzetek, napló. (Bp., 1975)
 A félelem iskolája. Elb.-ek. (Bp., 1977)
 A sétáló szobor. Útirajzok, cikkek, karcolatok. (Bp., 1978)
 Szépecske haza. Úti jegyzetek. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1978; 2. kiad. 1985)
 Örökké élni. Elb.-ek. (Harminc év. Bp., 1979)
 Tündér Viola és a bábuk. Mesék. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1981)
 Don–Buda–Párizs. Visszaemlékezések. (Tények és tanúk. Bp., 1982; 2. kiad. 1983)
 A korona napja. Cikkek, vázlatok. (Bp., 1983)
 Szülőföldünk, Európa. Irodalmi napló, visszaemlékezések, esszék. (Bp., 1985)
 Miféle önéletrajz? Bibliofil kiad. (Bp., 1987)
 Keser-édes. Visszaemlékezések. (Bp., 1987)
 Az ellentétek párbeszéde. Bécsi vita az európai kulturális örökségről. A magyar kiad. szerk. (Bp., 1987)
 A lebegők. Egyéni és nemzedéki önéletrajz századunk harmincas éveiből. (Bp., 1989)
 filmforgatókönyvei: Éjfélkor. Bánk Lászlóval. (1957)
 Pesten történt. Bűnügyi filmvígjáték. Illés Sándorral, Révész Györggyel. (1958)
 Az arany fej (magyar–angol, 1963)
 Igen. (1964)
 ford.: Roth, Joseph: A Radetzky-induló. Reg. (Bp., 1935; Az utószót Walkó György írta. 2. kiad. Bp., 1957; 3. kiad. 1982)
 Cather, Willa: Árnyékok a sziklán. Reg. Az előszót Blaskó Mária írta. (Bp., 1937)
 Chesterton, Gilbert Keith: Aquinói Szent Tamás. (Bp., 1938; új kiad. 1986)
 Cloete, Stuart: Egy nép elindul. Reg. (Bp., 1939)
 Hughes, Richard: Örvényben. Reg. A bevezetőt Gyergyai Albert írta. (Bp., 1941; 2. kiad. 1957; Világirodalom remekei. 3. kiad. 1969; 5 világrész könyvei. 4. kiad. 1981)
 Huxley, Aldous: Nyár a kastélyban. Reg. (Külföldi regényírók. Bp., 1943)
 Aldridge, James: A diplomata. 1–2. Reg. (Bp., 1952; 2. kiad. 1981)
 Kafka, Franz: Az ítélet. Elb.-ek. Ford. Az utószót Ungvári Tamás írta. (Bp., 1957)
 Sagan, Françoise: Jó reggelt, búbánat! Reg. (Bp., 1957; Femina regények. 2. kiad. 1987; 3. kiad. 1994; Szélrózsa könyvek. 4. kiad. 1999; 5. kiad. 2007)
 Lanzmann, Jacques: Viva Castro! Irodalmi riport Kubáról és Mexikóról. Az utószót Bajomi Lázár Endre írta. (Modern Könyvtár. 39. Bp., 1959).
Irodalom
Irod.: Fábry Zoltán: B. I. (Magyar Nap, 1937. 62.)
 Hubay Miklós: B. I. ötvenéves. (Élet és Irodalom, 1962. 43.)
 Faragó Vilmos: Beszélgetés B. I.-nal. (Valóság, 1978)
 Nagy Péter: B. I. hetvenéves. (Nagyvilág, 1982)
 Örkény István: Arcképek, korképek. (Bp., 1985)
 Lukács J. András: Beszélgetések B. I.-nal. (Magyar Hírlap, 1985. okt. 10.)
 Koltai Tamás: Főszerkesztőnk emléke. (Színház, 1988)
 Berkes Erzsébet: Boldi elment. (Élet és Irodalom, 1989. 1.)
 Fenyő István: Egy falukutató világpolgár. B. I. útinaplóiról. (Nagyvilág, 1989).
        Szerző: Kozák Péter
        Műfaj: Pályakép
        Megjelenés: nevpont.hu, 2013