Bor Pál
festőművész, szobrász, grafikus, iparművész
Beck
Született: 1889. március 2. Budapest
Meghalt: 1982. január 31. Budapest
Iskola
A bp.-i József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1911), Párizsban Lucien Simon, Henri Martin és Maurice Denis tanítványa (1911–1914), ill. az École des Beaux-Arts, valamint az École des Arts Décoratifs növendéke.
Életút
Nagybányán Réti Istvánnál (1913 nyarán), a bp.-i Országos Magyar Iparművészeti Iskola díszítőfestő szakosztályában Kőrösfői- Kriesch Aladár mellett dolgozott (1913 őszén), újra Párizsban alkotott (1914 jan.), az I. vh. kitörésekor a francia hatóságok az Île Longue-ra (Fort de Lanvéoc) internálták. Hazatérése után Rippl-Rónai József fonyódi művésztelepén dolgozott (1919 nyarán), majd rendszeresen Badacsonyban festett (1920–1944), majd Dömsödön alkotott (1944–1947), de műtermet tartott fenn Budapesten is.
Kiállító művész (1921-től), ill. a párizsi Salon d’Automne (= őszi Szalon) szinte állandó vendégkiállítója (1923-tól). Táblaképeket, színházi díszleteket festett, art déco stílusban szobrokat mintázott, szőnyegeket tervezett. A mozgás, az idő ábrázolásának művészeti lehetőségei érdekelték, kifejezőeszközeinek tára a posztimpresszionizmustól a kubizmusig ívelt. Budapesti, Klotild- palotabeli műterme kiégett (1945), műveinek nagy része megsemmisült. Hosszas hallgatás után jelentkezett újra (1958-ban). Még kilencven évesen is alkotott (1980–1981-ben színes üvegbeton ablakokat tervezett, ezek házgyári előállításának technológiáját is kidolgozta).
Emlékezet
Művei a Fővárosi Képtár és a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) őrzi. Halála után több emlékkiállításon is bemutatták műveit (legutóbb a KÚT tevékenységére emlékező kiállítássorozat keretén belül, 2001-ben; ill. a badacsonytomaji alkotásait, 2009-ben).
Elismertség
A Képzőművészek Új Társasága (KÚT) alapító, törzs-, majd vezetőségi tagja (1925–1949).
Elismerés
A Milánói Iparművészeti Triennále bronzérme (1933).
Szerkesztés
A Magyar Írás c. folyóirat képzőművészeti szerkesztője (1921–1927). Jelentős művészetelméleti munkássága is, tanulmányait, cikkeit a Nyugat (1921-től) a Magyar Iparművészet c. lapok, grafikáit a Munka c. folyóirat közölte.
Kiállítások
F. kiállításai: egyéni: Nemzeti Szalon (Budapest, 1921)
Ernst Múzeum (Budapest, Balló Edével, Komjáti Wanyerka Gyulával, 1924; Modok Máriával, 1944)
Tamás Galéria (Budapest, 1929; 1931; Bokros Birman Dezsővel, 1935; 1941)
Műbarát (Budapest, Cserepes Istvánnal, 1944)
Műcsarnok (Budapest, 1977)
retrospektív: Ernst Múzeum (Budapest, 1964)
emlékkiállításai: Képzőművészeti Főiskola (Budapest, 1986)
Szinyei Szalon (Budapest, 1999)
Merítés a KÚT-ból. V. B. P. emlékkiállítása (Haas Galéria, Budapest, 2001)
B. P. Badacsonytomajon. B. P. festőművész emlékkiállítása. (Egry József Emlékmúzeum, Badacsonytomaj, 2009)
csoportos: Salon d’Autumne (Párizs, 1923-tól)
a KÚT kiállításai (1925–1949)
Velencei Biennále (1926 és 1928)
Milánói Iparművészeti Triennále (1933)
90 művész kiállítása. Nemzeti Szalon (Budapest, 1948)
Tavaszi Tárlat. Műcsarnok (Budapest, 1958)
őszi Tárlat. Tornyai Múzeum (Hódmezővásárhely, 1968-tól)
Festészet’77. Műcsarnok (Budapest, 1977)
25 éves a hódmezővásárhelyi őszi Tárlat. 1952–1979. Jubileumi retrospektív kiállítás. Tornyai Múzeum (Hódmezővásárhely, 1979). F. m.: köztéri művei: színes üvegbeton ablakok (Besenyőtelki Művelődési Központ, 1980–1981; győri lakótelepi házak, 1981)
festményei: Tél az ablakomból (MNG)
Vasárnap (1934, MNG)
Legelésző bárányok (1946, MNG)
Fák (1965)
Zivatar (1976)
plasztikái: A fekete kolostor (1916–1952)
Anya gyermekkel (1923)
Ülő női akt (1930)
Férfialak (1973)
könyvillusztrációja: Rilke, Rainer Maria: Történetek a Jóistenről. B. P. rajzaival. Ford. Tandori Dezső. (Bp., 2005).
Főbb művei
F. m.: írásai: A mozgás ábrázolása. (Nyugat, 1921; Ponticulus hungaricus, 1996)
Festészet és zene. (Magyar Írás, 1923)
Párizsi képzőművészeti mozgalmak. (Magyar Írás, 1924)
Párizs és Moszkva. (Magyar Írás, 1925)
A kubizmus problémája. Csáky és szobrászata. (Bp., 1926; Csáky József: Emlékek a modern művészet nagy évtizedéből. 1904–1914. Bp., 1972)
A XX. század művészete. (Párizs, 1968)
Emlékezések, elmélkedések. Önarckép – számadás önmagamnak. (Bp., 2003).
Irodalom
Irod.: Hevesy Iván: B. P. kőrajzai. (Nyugat, 1922)
Rabinovszky Máriusz: B. P. a Tamás Galériában. (Nyugat, 1929)
B. P. festőművész retrospektív kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte Frank János, az előszót írta Németh Lajos. (Bp., Ernst Múzeum, 1964)
B. P. festőművész kiállítása. Kat. (Bp., Műcsarnok, 1977)
Frank János: B. P. halálára. (Élet és Irodalom, 1982. febr. 5.)
Ráth Zsolt: B. P. művészetelméleti írásai. (Ars Hungarica, 1981)
B. P. írásai. Bibl. Összeállította Bor István. (Építés–Építészettudomány, 1985)
B. P. művészeti írásai. – B. P. művészetpedagógiai írásaiból. Összeáll. Mezei Ottó. (Bp., 1986)
B. P. festőművész emlékkiállítása. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. Frank János. (Bp., Képzőművészeti Főiskola, 1986)
Merítés a KÚT-ból. V. B. P. festőművész emlékkiállítása. Kat. Vál., a katalógust szerk. Bor István, Haas János, Kopócsy Anna, a kiállítást rendezte Haas János. (Bp., Haas Galéria, 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
