Boros László
újságíró
1912-ig Beimel
Született: 1893. január 16. Budapest
Meghalt: 1974. szeptember 19. Bécs
Család
Sz: Beimel Lajos, Hódosi Irén. Reformátussá kikeresztelkedett zsidó családból származott.
Iskola
Elemi és középiskoláit is Budapesten végezte, a bp.-i tudományegyetemen jogot hallgatott (1911–1913), oklevelet nem szerzett.
Életút
A Budapest munkatársa (1912–1913), a Világ párizsi és berlini tudósítója (1913–1923), a lap politikai rovatvezetője (1918–1923), az Esti Kurir felelős szerkesztője (1923–1939). A zsidótörvények miatt elhagyta az országot, a Párisi Kurir szerkesztője (1940. jan.–ápr.), Franciaország német megszállása után Brazíliába, majd az USA-ba menekült, ahol az Amerikai Magyarság kiadója és szerkesztője (1949–1952). Münchenben telepedett le, az Amerika Hangja európai szerkesztőségének (1952–1957), New York-i irodájának vezetője (1957–1963), majd haláláig Bécsben élt.
A fővárosi törvényhatósági bizottság tagja.
A két vh. közötti magyar újságírás egyik meghatározó személyisége, elsősorban külpolitikai publicisztikákat, irodalomkritikákat írt, ill. számos írásában foglalkozott a magyarországi zsidókérdéssel. Jelentős szerepet játszott a magyarországi újságíró-egyesület szervezésében, a hírlapírók, tudósítók érdekvédelmi mozgalmaiban. Első emigrációja után franciaországi lapokban igyekezett beszámolni a magyarországi polgári ellenállás eredményeiről, a II. vh. után vezető szerepet játszott a demokratikus, liberális gondolkodású újságírók megszervezésében.
Elismertség
A Nemzetközi Újságírószövetség alelnöke. A két vh. között a Magyar Újságírók Egyesületének főtitkára, alelnöke, a II. vh. után a Menekült Magyar Írók és Újságírók Egyesülete t. elnöke (1951-től).
Szerkesztés
A Budapest munkatársa (1912–1913), a Világ párizsi és berlini tudósítója (1913–1923), a lap politikai rovatvezetője (1918–1923), az Esti Kurir felelős szerkesztője (1923–1939). A zsidótörvények miatt elhagyta az országot, a Párisi Kurir szerkesztője (1940. jan.–ápr.), Franciaország német megszállása után Brazíliába, majd az USA-ba menekült, ahol az Amerikai Magyarság kiadója és szerkesztője (1949–1952). Münchenben telepedett le, az Amerika Hangja európai szerkesztőségének (1952–1957), New York-i irodájának vezetője (1957–1963), majd haláláig Bécsben élt. Írásai – többek között – a Kelet Népe (1910-től), a Nyugat (1910-től), a Renaissance (1910–1911), a Világ (1912–1915, 1918-től), a Huszadik Század (1914-től), a Magyarország (1914-től), az Uj Nemzedék (1914-től), a Magyar Figyelő (1915-től) és a Ma (1918-tól) c. lapokban jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: A Habsburg-monarchia. (Huszadik Század, 1914)
Az osztrák hegemóniáról. (Magyar Figyelő, 1915)
A zsidókérdés Magyarországon. (Huszadik Század, 1917)
Ady és az új magyar líra. (Ma, 1918).
Irodalom
Irod.: Stella Adorján: B. L. (Magyar Híradó, 1965).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013